Elegáns nappali bútor szett

Ha eleganciáról beszélünk, akkor a Lajos Fülöp bútorok talán a nemesi eleganciát testesítik meg leginkább. Írtuk már korábban is, hogy az 1830-1848 között uralkodó francia király,  Louis Philippe idejében alkották meg a neobarokk stílus bútorait, melyek azóta is nagy népszerűségnek örvendenek.

Színvilágukban a bútorok sokfélék lehetnek, a hagyományos cseresznye-színű a legelterjedtebb, de ma már sötét-dió vagy fehér színben is készülnek elegáns nappali bútorok. Minden bútor kialakítása követi a hagyományokat, így a szolid ívek, a szépen kerekített sarkok és az alapvetően egyenes vonalak mind a neobarokk stílust jelenítik meg.

Sorolható vagy egyedülálló

A Cassandra bútorcsalád, amikor létrehozták, annyi elemből állt, ahány elképzelés csak születhetett egy bútortervező fejében. A bútorok egy része a hálószobát, az előszobát vagy étkezőt díszítik, e helységekhez sok esetben nagyobb, szélesebb, magasabb darabokat választanak a lakberendezők és a megrendelők, így célszerű volt úgy kialakítani a szekrényeket, hogy könnyen szállíthatóak és helyszínen összeszerelhetőek legyenek.

A ma már Otelló néven kapható Lajos Fülöp bútorok ennek jegyében sokféleképpen összerakhatóak, többféle magasságban és elrendezésben is elérhetők. Csak a fantázia szab határt a berendezés variálásának, melyet szívesen ki is használnak egy lakás berendezésénél.

Kattintson a legjobban tetsző bútorunkra!

375 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

600 Ft

669 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

910 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

251 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

735 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

1 056 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

408 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

639 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

186 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

242 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

187 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

657 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

101 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

176 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

238 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

Alap, lábazat, falak, nyílászárók, födém és tetőszerkezet

Egy parasztház lehet igen fiatal, de lehet nagyon régi is. Van, aki a közelmúltban épített korabeli vonásokkal rendelkező házikót, de akad olyan is, aki vásárolt egy öreg vályogházat. Bárhogy is legyen, a földből származó vizesedés könnyen tönkre teheti a lábazatot és a falakat, így erre kiemelten figyelni kell. A tető a másik fontos terület, még az öreg házak esetében is meggondolandó egy tetőcsere a beázások elkerülése végett.

A régi házak saralt mennyezetét és a falak sárral vakolását sem mindenki szereti, de az újraburkolás előtt érdemes átgondolni -ha van- egy mestergerenda és a kisgerendák szabadon hagyását és szakszerű leápolását. A modern parasztház sem feltétlenül használja a korabeli anyagokat, sokak ma már téglából épülnek, gipszkarton a belső burkolatuk és modern anyagokkal vannak a padlók a vizes helyiségekben. Nagyon hangulatos tud lenni a természetes fa látványa egy kis házikóban, így szinte kötelező, hogy a nyílászárók tömör fából készüljenek.

A modern kornak megfelelő és a kényelmet biztosító gépészeti és elektromos berendezések.

A biztonság és a magas igények korszerű elektromos hálózatot követelnek meg minden házban. Ma már természetes, hogy a fürdő és a konyha teljesen fel van szerelve nagygépekkel, ezek üzemeltetéséhez szakemberrel épített elektromos hálózat kell. Bár a napelemes rendszerek igen népszerűek és a modern házakhoz lassacskán alaptartozék lesz, a hangulatos vidéki otthonokon elég furán mutat. Szerencsére létezik a napelemeknek földre telepített változata is, ha lehetséges akkor érdemes a háztól távolabb elhelyezni az ilyen berendezéseket.

A modern parasztház, ha megidézi is a régmúlt emlékeit, LED izzókkal van felszerelve, a kommunikációs- és biztonsági eszközök is modernek és szinte elengedhetetlenek.

Bútorzat és enteriőr

Bár sokan a modern berendezési tárgyakra esküsznek, egy hangulatos nyaraló vagy vidéki ház stílusa nem feltétlenül egyezik ezekkel a berendezési tárgyakkal. A 100 évvel korábbi parasztbútorok egy régi nádtetős házban sokkal inkább a helyükön vannak, mint az olcsó fehér bútorok. Szerencsére ha te is a korabeli stílust részesíted előnyben, nem kell kutakodni régi bútorok iránt, azok ugyanúgy elkészíthetők ma is modern gépekkel.

A modern parasztház berendezési nem sokban térnek el a 100 évvel korábbitól, hiszen szinte minden helyiség megtalálható ma is, mint akkoriban. Az ágyak, szekrények és komódok a hálóban, az asztal a székekkel az étkezőben, az előszoba bútorai ugyanazok, viszont a ház kiegészült a fürdő berendezésével. A kényelem nőtt, az életérzés megmaradt. A házban található bútorok mind a kényelmet, a hangulatot és az otthonosságot kell nyújtsák.

Amivel több egy ma készülő paraszti bútor, az az anyag-és színválaszték. Bár a fenyő, az akác, a tölgy és a bükk megmaradt, a kiegészítők nem-természetes anyagai és egyes összekötő-csatoló elemek sokat fejlődtek az évek során. Ugyanúgy a színvilág sem maradt ugyanaz, hiszen ma már nem gond a természetes fa erezete helyett barna, fehér, de akár zöld színre festett bútort készíteni, nem beszélve az egyedi antikolási technikákról.

Kattintson a legjobban tetsző bútorunkra!

674 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

749 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

818 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

248 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

614 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

521 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

526 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

776 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

247 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

195 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

642 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

251 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

2 406 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

221 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

124 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

187 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

A hazai és nemzetközi versenyképesség fejlesztése érdekében vetődött fel a gondolat, hogy a céget alakítsák részvénytársasággá. Minden okuk megvolt rá, impozáns mutatóik szerint kezdeti 32 ezer koronás áruforgalmukat 10 év alatt 380 ezer koronára tudták emelni. Az 1903-ban 185 embert foglalkoztató gyár átalakítása városi mozgalommá szélesedett, és a városházán tartott értekezleten Porjesz Mihály olvasta fel memorandumát, ebben indokolta meg részletesen, mi történt eddig a gyárral, most mi a helyzet vele és hogy milyen jövőt szánnak neki.

A Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság

Az átalakítás során a cég minden vagyonát a részvénytársaságba tette, annak ellenértékét részvényekben kapta meg, részvényaláírási felhívást tett közzé, majd ebből kiindulva állapították meg, mi legyen az alaptőkéje, mik legyenek az alapszabályok. A tervezet szerint 50 évre alakult volna a vállalat 400 ezer korona alaptőkével, amelyhez a Reisz és Porjesz cég 200 ezer koronával járul hozzá (a tulajdonosok egész vagyonukkal léptek be), amelyért 1000 darab 200 korona névértékű részvényt bocsátottak volna ki, ezt követte a részvényaláírás.
Az új céget Magyar műbútorgyár részvénytársaság néven és helyesírással 1904. március 11-én jegyezték be a gyulai törvényszéken, Békéscsaba telephellyel, miután február 18-án megtörtént az alakuló közgyűlés. A részvénytársaság a Reisz és Porjesz céget átvette, fa alapanyagok termelését, ipari feldolgozását, stílbútorok tömeggyártását végezte a bejegyzés szerint, magánszemélyek valamint vállalatok számára, amelybe a kávéház-, szállodaipari berendezés, belső berendezés, belsőépítészeti idevágó munkák, valamint iparművészeti bútordíszítés is beletartozott.1 Az alaptőkét 328 ezer korona képezte, amelyért 1640 db, egyenként 200 korona névértékű, névre szóló részvényt bocsátottak ki, amelyet 1000 darab elsőbbségi részvényre, és 640 darab törzsrészvényre osztottak fel. A törzsrészvények után csak akkor járt osztalék, ha az elsőbbségi részvények után a névérték 5%-nak megfelelő osztalékon felül marad felosztható többletnyereség. Ez a rendszer egy jelentős haszonnal működő, gyorsan magas pályát befutó céggel számolt.
Az első cégbejegyzés szerint két alispán, két budapesti nagypolgár, egy aradi, és 6 csabai tagja lett az igazgatóságnak. Ügyvezetőnek Porjesz Mihályt választották, Reisz Miksa pedig az áruosztály-főnök lett. A korábbi cég fióktelepeit átvették, mert Nagyváradot és Baját ekként jelölik a cégjegyzékek. Főkönyvelőnek a csabai takarékpénztár főkönyvelőjét kérték fel, épületszakértőnek pedig Csabai Wagner József építészt. Az alapításban három pénzintézet vett részt: a Békéscsabai Takarékpénztár, a Csaba-városi Takarékpénztár, illetve az Aradi Ipar- és Népbank (aminek Békésmegyei Fiókintézete a Laszky — Biener-házban volt, a mai OTP Bank Szent István téri székházában).
Mintegy fél év alatt összejött minden szükséges részvényjegyzés (1000 darabra), de az előzetes becslés a cég vagyonát 128 ezer koronára értékelte, amikért 640 db részvényt kaptak, harmadával kevesebbet, mint amire számítottak. Ugyanakkor a jegyzett 1000 részvény névértékének mindössze 30%-a került befizetésre 1904 első hónapjaira.2 1905-ben a társulat tiszta nyeresége 23,794 korona volt, míg a vállalat alaptőkéjét 400 ezer koronára emelték további kötvénykibocsátással. Porjesz Mihály ügyvezető igazgatóként dolgozott tovább, a társak útjai azonban elváltak, Reisz Miksa, mint igazgatósági tag lemondott, kilépett a társaságból és új, saját céget alapított.
A bútorgyárban számos izraelita hitű férfi dolgozott. A szobrászati osztály művezetője, Löwenstein Pál 1899-ben a csabai az izraelita templomban tett fogadalmat Grünberger Emíliának, Grünberger Hermann kereskedő leányának. 1901 januárjában tartotta esküvőjét Weichherz Lajos, a cég főkönyvelője Szegeden, az izraelita templomban Spitzer Dávid szegedi kereskedő leányával, Cilikével. 1903-ban a cég könyvelője Lukács Nándor volt, aki Tausz Gizellát vette nőül, egy csabai szállító leányát. A cég hivatalnoka volt még Spitzer Ferenc, ő azonban 1904-ben távozott, és a Nemes és Lengyel bútoriparosok cégnél állt munkába. 1906-ban a Reisz és Porjesz bútorgyár egykori művezetője Reisz Hermann hunyt el 57 éves korában. Porjesz Mihály apósáról van szó, Porjeszné Reisz Jozefine atyjáról, amely tény igazolja az erős családi összefonódást, azt, hogy végső soron ismerősi-rokoni körből kerültek ki egy-egy jelentős vállalkozás felső vezetői, irányítói.
A gyárban összetartó közösség működött. Munkásai minden év novemberében megtartották a Katalin-bált, s ennek bevételét minden évben egy csabai szervezetnek adományozták. 1898-ban – a császárné halála okán – az Erzsébet szeretetház javára ajánlották fel. 1902-ben a Kossuth-szoboralap lett a kedvezményezett. 1903-ban a rendezvényre a Vigadóban (színház) került sor, annak minden termeiben, ahol Purcsi Jancsi zenekara játszott (a város legismertebb muzsikása volt, és a bútorgyári estélyeken rendre fellépett).
100 tagú rendezőbizottság szervezte az eseményt, nyomtatott belépőt küldtek szét a fontos helyekre és belépődíjat kellett fizetni (de illendő volt felülfizetni). Részt vettek rajta a városi helyi polgárság képviselői szép számban. 1901-ben a gyári segélyalap javára táncmulatságot szervezett a bútorgyár személyzete, ahol ismételten Purcsi Jancsi zenekara működött közre. Ezt az újonnan emelt gyárépületben – ami az Andrássy út – Kazinczy utca sarkán állt – tartották, mégpedig az óriási munkateremben. Rengetegen voltak jelen, s még Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő is megtisztelte jelenlétével a vigalmat.
Nem volt azonban tökéletes itt sem minden. A fővárosi lapok 1903. május 1-ről azt a tájékoztatást adták olvasóiknak, hogy a bútorgyár előtti téren, a békéscsabai dohánybeváltó hivatal előtt (tulajdonképpen a mai Kazinczy utca környékén) mintegy 200 munkásleány gyűlt össze, hogy magasabb fizetést, jobba bánásmódot harcoljanak ki. A napszámosok és más gyárak dolgozói közül is sokan csatlakoztak hozzájuk, és a mintegy 1000 fős tömeg a Vasút utcán a Széchenyi ligetig vonult, ahol további munkásnők is melléjük álltak. Itt aztán elénekelték a „La Marseillaise” -t,3 majd a szónokok következtek.4 Ilyen események zajlottak a gyár környezetében.

Reisz, Porjesz, műbútorgyár

Azt a tényt, hogy egy 1904-ben alapított céget az egyik alapítótárs már 1905-ben elhagy, nehéz nem észrevenni. Hogy erre mi oka volt, nem tudni. Egy 1904-ből való hirdetésben kiadásra kínálta a műbútorgyár Vasút utcai raktárépületét, mint akár kávéháznak is alkalmas nagy üzlethelyiséget.5 Az 1904. március 11-én kelt műbútorgyári cégbejegyzésben szerepel Reisz Miksa neve, majd egy fél év sem telt el, és augusztus 22-én a gyulai törvényszéken bejegyeztette a Reisz Miksa varrógép-, kerékpár- és automobilkereskedést. Vagy már ekkor tervezte, hogy önálló céget indít, és hogy ez a mamutvállalat teher, hogy túl sokat várnak el tőle, vagy egyszerűen csak több lábon akart állni, és a birtokába került egy, a korábbiaktól teljesen eltérő profilú kereskedés.
A műszaki üzletet Reisz a Vasút utcai Reiner-házban működtette a saját nevén futó cége. Azonban ez nem lehetett egy, a semmiből alapított üzletrész, hanem egy korábban önállóan működőt vett át a saját cége alá. Egy 1902-ből való hirdetésben ez olvasható: „Singer co. varrógép r.-t. Békéscsabán, Vasút utca 1124. sz. Reiner-ház”. Csakhogy ilyen házszámot sem a térképeken, sem a kataszteri telekkönyvben nem találtunk. Fábry Károly közli egy listában (1124., új számozás szerint 35.), de ennek nem volt Reiner nevű tulajdonosa. A szomszédos, Vas (ma: Gyóni Géza) utca – Gyóni Géza (ma: Knézich Károly)6 utcák azonban közrefogtak egy 1122. (újabban 33.) házszámot, amelyhez Fábry említ Reiner nevű tulajdonost, és egy nagy, U-alakú, befelé nyíló épületről van szó.7
Egy korábban idézett budapesti hirdetés szerint a Reisz és Porjesz lerakata a Vas utcán feküdt, ami ebben az összefüggésben már nem tűnik elírásnak. Akárhol is helyezkedett el pontosan az említett Reiner-ház, mindenképpen a mai Gyóni Géza utca – Andrássy út torkolatának közelében keresendő. Aztán 1905. november 21-én bejegyezték, hogy ezt a kereskedést beszüntette, és helyette bútorkereskedést folytatott.
A műbútorgyár eközben tovább működött. 1906-ban Porjesz Mihály továbbra is ügyvezető igazgató volt. A lapok azonban azt írták, a csabai gyár válságban szenved. Több igazgatósági tag is lemondott, az elnök dr. Egyedi Artúr lett. Mégis 160 munkást foglalkoztatott, egy 120 lóerős gőzgéppel dolgozott és 12 famegmunkáló géppel. Ekkor még részletes statisztikákat közölt a „Mihók-féle Magyar Compass”, ebből tudható meg, hogy az azévi tiszta nyeresége 23,949 korona volt, az előző évhez képest alig valamicskét nőtt, amiből osztalékokra és jutalékokra relatíve nagyon kis összeg jutott.
1907-ben ennél is gyengébb mutatókat produkált. Az 1905 — 1906-ra jutó osztalék 10 korona (1906-os értéken számolva ez ma 20,460 forint) volt, és ez túlságosan is szerénynek mondható egy olyan cégtől, amely 10 év alatt megtízszerezte az áruforgalmát, és az éves gyártási képessége papír szerint elérte a 200 ezer korona értékű árut. Porjesz 1906-ban meg is vált ügyvezetői állásától. Levelet írt a „Békésmegyei Közlöny” számára, melyet teljes egészében leközölt a lap. Ebben elismerte felelősségét, miszerint a bútorgyár ügye megfeneklett, de hozzátette, nem egyedül csak ő volt ennek oka. Megemlítette még a céggel szemben támasztott túlzott elvárásokat, az ipari vállalkozások iránti közönyt, sőt rosszindulatot, az együttműködés hiányában fellépő ellenségeskedést, illetve más egyéb, meg nem nevezett okokat. Az igazgatósági grémiumból nem távozott, de fellélegzett, mint írta, hogy más valakinek adhatja át a vezetést.
Ugyanezen év decemberében tartotta meg a Magyar Műbútorgyár a rendes évi közgyűlését, és ekkor még nyugodt volt a hangulat, mert úgy volt, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 300 ezer koronás kölcsönt folyósít a hatalmas bajban levő részvénytársaságnak. Emellett rámutatnak a tetemes hiányra, ugyanitt megerősítést kapunk arra, miszerint még egy budapesti telephelyet is működtetett a cég: „Kerényi Soma azt kérdi, miképpen történhetett az, hogy a budapesti telep 14000 korona veszteséggel fejezte be működését? Egyedy igazgató felvilágosításul azt feleli a kérdésre, hogy Budapesten, nemcsak iroda, hanem telep is volt.” Ennek pontos címét nem ismerjük, de világos, hogy a fióktelepek sem produkáltak nyereséget. Ugyanitt feltették a kérdést: miért kellett távoznia Porjesznek a cég éléről? Az aktuális elnök azt válaszolta: „… hogy a részvényesek és a vállalat érdekei kívánták Porjesz távozását.” A cég ekkor 180 munkást foglalkoztatott.
A részvénytársaság veszteségesen működött, nem volt elég országos és nemzetközi bizalma a cégnek ahhoz, hogy nagy megrendeléseket kapjon, illetve tőkét injektáljanak bele, akár vármegyei tőkések, így végül saját alaptőkéje kifulladt. Egészen Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterig és Wekerle Sándor pénzügyminiszterig jutott az ügy, utóbbi megígérte, hogy közbenjár a gyár fennmaradása érdekében, de nem történt semmi. A részvénytársaság 1907-ben jelentett fizetésképtelenséget, 1907. december 12-én pedig kimondták felszámolását. A felszámolók között volt Porjesz Mihály is.
A „Békésmegyei Közlöny” névtelenségben maradt cikkírója a csődért és minden veszteségért Porjesz Mihályt tette felelőssé. Azt írta, kevés szaktudással került a vállalat élére, magas fizetésért igazgatta a részvénytársaságot, de csak veszteséget termelt neki. Árlejtésnél jóval a piaci ár alatti ajánlatot tett, hogy a csabai cégnek így szerezzen piacot, megrendelőket, ám kis munkák voltak ezek, s a szállítás is több költségbe került. A „Békés” című lapban 1908 folyamán már nem csak az árleszállított bútorokat, de magát a gyártelepet is mindenestől eladásra vagy bérbe kínálták.
Fentebb bemutattuk, hogy maguk a társaság vezetői is elismerték, hogy nem volt meg a hazai bizalom a cég iránt, túlértékelték a képességeit, arról nem is beszélve, hogy Reisz Miksa ugyanúgy cégalapító és cégtárs volt, viszont az ő felelősségéről, szerepéről egy szót sem ejtett soha senki. Itt mutatkozik meg az, hogy mindezek mellett egyéni képességek is szükségeltetnek egy cég vezetéséhez, és hogy az országos és nemzetközi gazdasági helyzet is ugyanúgy hatással van annak működésére. Valójában sokkal összetettebb egy ilyen út áttekintése, mint hogy kimondjuk, valakinek a hibájából alakultak így a dolgok. A személyi felelősség kérdése azonban vitathatatlan. Magának a Reisz és Porjesz cégnek megszüntető cégbejegyzése 1911. március 4-én kelt, a társaságot felszámolták.

Sorsok és fizetésképtelenségek

Mindkét egykori cégtárs új életet kezdett, csak míg az egyik Békéscsabán maradt, és szakmai sikereket élt meg, addig a másik elköltözött, és rövid úton ismét tönkrement. Ez utóbbi volt Porjesz Mihály. 1906-ban a fővárosi lapok hasábjain cikkeztek róla. Az akkor egy éve elkészült új tőzsdepalota (Áru- és Értéktőzsde /börze/) épületében8 elegáns kávéház működött. Ennek a kávéháznak Upor József volt a tulajdonosa. Upor feljelentést tett a rendőrségen, miután a saját kávéházában az akkor még műbútorgyári igazgató, Porjesz és Menyhért Miklós fővárosi tanár a személyzet előtt okmánysikkasztónak és csirkefogónak nevezték. Az ügyészség pénzbüntetést rótt ki a két férfire.
Porjesz Mihály 1906-ban Budapestre költözött, és lakberendezési áruházat nyitott. Asztalos és kárpitozott bútorokat, szőnyegeket, csillárokat lehetett nála venni, kávéházak és szállodák belső kiképzésével foglalkozott. Majdnem szó szerint ugyanazt a hirdetést olvashatjuk, mint korábban a csabai társas cég esetében. Az 1907. évben megszámlálhatatlan fővárosi lapban tette közzé ezt a hirdetést, és egész év folyamán olvasható volt, mintha minden pénzét arra költötte volna még az üzletnyitás mellett, hogy felhajtsa a vevőket ilyen módon.

(Porjesz Mihály 1907-ben megjelentetett reklámhirdetései budapesti lapban. (Arcanum))
Hogy eredetileg hol nyitotta meg ezt a bútorraktárat, nem tudjuk pontosan. A cégjegyzékek szerint a VI. kerületben volt, majd 1906-ban a VIII. kerületbe költöztette. Itt aztán a Rökk Szilárd utca 32. és a József körút 35. szám voltak megadva, mint elérhetőségek, telefonszámmal. Az első cím mai közterületi megfelelője a Rökk Szilárd u. 6. szám alatti ingatlan. A József körút 35. szám ma is ezt a címet viseli, s az 1897-ben épült, neoreneszánsz stílusú épületet gróf Nádasdy Ferenc építtette, első lakói orvosok, politikusok voltak. Ettől az elegáns környezettől remélhette esetleg Porjesz, hogy rendkívül alacsony áraival, körülvéve dúsgazdag emberekkel elég megrendelőt szedhet össze rövid idő alatt, remélve, hogy cégét azokban a lapokban hirdeti, amiket ezek az emberek olvassák.
1907-ben újabb címet látunk a hirdetésekben: Lipót körút 3. Ez ma a lipótvárosi (V. kerület) Szent István körút, a Nagykörút kezdeti szakasza,9 a konkrét cím a georeferált 1895-ből származó térkép alapján a Szent István körút 5. házszámot viseli. Ez a csodálatos, 4 emeletes épület egy, Weisz Izidor által, 1901-ben építtetett belvárosi bérpalota, amelyet Heidelberg Sándor és Dávid Jónás tervezett. Ebben működött a Luxor Kávéház, 1997 óta a Kieselbach Galéria székhelye, Radnóti Miklós pedig 12 évig élt ebben az épületben.
Porjesz Mihály és felesége a IV. kerület, Kígyó tér 6. szám alatti lakásban élt 1907 — 1908 folyamán. A közterületi elnevezés 1903 — 1914 között létezett, azóta ezt Ferenciek terének hívják, és az eredeti név csak a Veres Pálné utca torkolatától a szemközti templomig tartott. Az egykori házszámozásokat rejtő térképről azonban nem olvasható le, hol volt a 6. házszám, az viszont tény, hogy elegáns, középpolgári környéket takart.
Ez volt az utolsó cím, ahol ez a Porjesz-féle bútorgyár elérhető volt. 1907 októberében 65 ezer korona adóssággal cégéről fizetésképtelenséget jelentett a bécsi hitelezői védegylet. 1907 év végén pert indított ellene Fábry Károly békéscsabai ügyvéd, mert Porjesznek jelentős tartozása volt felé, de nem fizette meg és nem is volt rá képes.10 Ezért a fővárosi bíróság végrehajtást ítélt meg Porjesz ellen, és a birtokában levő ingóságokat lefoglalta, majd 1908 júliusában ezeket árverésre bocsátotta, hogy a tartozást ebből egyenlítse ki.
Minden, ez után következő elszórt adat teljes bizonyossággal nem köthető hozzá. A Központi Értesítőben olvasható egy érdekes, 1937-ből való információ, miszerint megalakult a Magyar Bútorkészítők Kiviteli Szövetkezete, az igazgatóság akkor két tagból állt: Dankó Jenő asztalosmesterből és Porjesz Mihály bútorgyáros, budapesti lakosból. Halálának dátuma nem ismert.

(Az Andrássy út – Jókai utca kereszteződésében állt egykori sarki épület (1970-80-as évek?). Ennek a helyén állt az eredeti Porjesz-féle ház, a Reisz és Porjesz-féle bútorgyár, és az 1901-ben történt nagy tűzeset után épülhetett oda a sarki épület, ami előtt a kordont látjuk. Ezt alakíttathatta át 1924-ben Reisz Miksa, hogy még impozánsabb bemutatóterme legyen. A helyén ma a Csaba Center áll. (Csabai Mérleg))
Reisz Miksa egykori társánál sokkal jobban „menedzselte” saját üzleti tevékenységét. Olyan, új céget alapított, amelyet folyamatosan bővítve, és fióktelepeket nyitva még évtizedekig a bútorgyártás és kereskedelem terén tevékenykedett. A gyulai törvényszéken 1905. november 21-én kelt bejegyző határozatban rögzítették, hogy Reisz Miksa inkább mégsem műszaki, hanem bútorkereskedést kíván folytatni. 1907. július 9-én törölték az egyéni cégek listájáról, és átvezették a társas közkereseti cégek sorába. 1907. július 29-től tagjai Reisz Miksa bútorkereskedő, bútorgyáros, valamint Reisz Sándor bútorkereskedő, békéscsabai lakosok.11 Majd pár hónapra rá, október 20-án felvezetésre került, miszerint ebből a cégből Reisz Miksa kilépett, s helyette Reisz József lépett be a társaságba. 1910. november 24-én egy nagyváradi fióktelep került bejegyzésre,12 majd később egy brassói fióktelep. 1913 után, és 1920 előtt – jószerével az I. világháború és a román megszállás időszakából – semmilyen hirdetésben nem jelent meg a Reisz Miksa cég. Attól függetlenül, hogy Reisz József és Sándor voltak a cégjegyzésre jogosultak, Reisz Miksa foglalkozhatott a céget érintő más ügyekkel.13
A Reisz Miksa 1905-ben alakult bútorkereskedelmi cég székhelyét illetően ismerős békéscsabai hellyel fogunk találkozni. Egyfelől az első reklámhirdetései is erre utalnak: telefonszáma a megyei 20 volt, azonos a korábbi Reisz és Porjesz cég számával. Majd későbbi hirdetéseiben szerepel a cím: Vasút utca 1155. és 1156. házszám.14 Ezek az ingatlanok korábban Porjesz Mihály tulajdonában voltak, tehát 1905 előtt valamikor vagy megvette ezeket tőle Reisz, vagy ingatlan-átruházás történt. Hirdetése szerint saját készítésű fa- és kárpitozott bútorokat kínált, rajzoló-, műasztalos- és díszítőműhellyel is rendelkezett, hogy a kifinomult polgári ízlésnek megfelelő, akár vas- és rézbútorokat is kínálhasson. 1907-ben a békéscsabai tulipánszövetség által a Vigadóban (színház) rendezett bazáron a gyárban készült bútorok is szerepeltek.

(Reisz Miksa reklámhirdetései az aradi „Tribuna” című lapban, 1910-ből és 1912-ből. A Nagyváradi fióktelepe helyére vonatkozó értékes információkat közölnek. (Arcanum; Biblioteca Judeţeană Alexandru D. Xenopol Arad – Biblioteca Digitală))
A nagyváradi fióktelep cégbejegyzése szerepel a „Központi Értesítő” -ben, de a pontos cím – mint minden esetben – nem található meg. A fióktelepek helyét a reklámhirdetések mondják meg, és ezeket, illetve a régi térképeket felhasználva állapíthatjuk meg – amennyire forrásaink engedik -, hogy ezek a lerakatok hol helyezkedtek el pontosan. A bútorgyár váradi fióktelepeire vonatkozó hirdetéseket az egykori aradi román nyelvű lapban, a „Tribuna Poporului” -ban (újabban csak „Tribuna”) olvashatjuk, melyeket Reisz Miksa bútorgyáros („Fabrică de Mobile”) tett közzé, kezdetben igen egyszerű szöveggel („Mobile bune…”, azaz „Jó bútorok…”).
Az 1910-ből származó első hirdetésekben a Sas utca 7. szám olvasható. Ez Nagyvárad egyik legismertebb, ma is sokszor újabb nevén, Kossuth Lajos utcának hívott közterülete, amelyet ma románul Str. Independenţei-nek hívnak. (Régi nevéről kapta megnevezését a Fekete Sas-palota is, amely itt áll.) A Sas/Kossuth u. 7. szám alatti épület már nem áll, ugyanis a hozzá közeli neológ izraelita templom mellett terült el, amely épületek (legalább 10) pedig attól balra álltak, egészen a Szent László hídig, egytől egyik lebontásra kerültek térrendezés és földalatti parkolók építése miatt. A 7. szám szemben állt a Fekete Sas-palotától balra elhelyezkedő egykori banképülettel, amely Mende Valér munkássága révén nyerte el mai képét.15

(Reisz Miksa reklámhirdetései a brassói telephelyeket illetően. (Gazeta Transilvaniei. 1912. augusztus 3.; Székely Nemzet. 1912. augusztus 31.; GT. 1912. november 7.; SzN. 1913. január 4.) (Arcanum; Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga” Cluj-Napoca – Biblioteca Digitală BCU Cluj))
1912-ben átkerült egy másik helyre a lerakat, hirdetéseiből kiderül a pontos cím: Rákóczi út 14., „az Apollo-palota mentén” („lângă «Apollo»”), telefonszám a 904. volt. Az Apollo-palota ma is az egyik legszebb épülete Nagyváradnak, amely a Calea Republici (régi nevén II. Rákóczi Ferenc út, korábban Fő utca) és a Strada Mihai Eminescu (régi nevén Szaniszló utca) kereszteződésében áll. Maga az épület jelenleg a Cal. Republici Nr. 12. számot viseli, egy 1890-ben készült régi térkép szerint a telekhez tartozó házszám a 797. volt. Azonos oldalon vele, tovább haladva az akkori nevén Fő utcán, következtek a 798., majd a 799. házszámok.
Az aktuális térképek ugyanígy két épülettel arrébb, az Apollo-palota oldalára teszik a mai 14-gyel jelölt házszámot. A házszámozás 1890-hez képest változott, de a számozás logikája ugyanaz maradt. Ezért jelenthetjük ki nagy bizonyossággal, hogy a mai 14. házszám jelölhette az egykori Reisz Miksa-féle nagyváradi bútor-fióktelepet. Az épületről mindössze annyit tudunk, hogy Karguly-háznak nevezték, 1899-ben már biztosan állt, és a Hügel-féle könyvkereskedés, később a Láng József-féle nyomda működött benne.16
A brassói román nyelvű lap, a „Gazeta Transilvaniei” egy 1912-ben kiadott számában ugyancsak megtaláljuk Reisz Miksa reklámhirdetését. A román nyelvű szövegben kínált szolgáltatások megegyeznek a magyar nyelvűvel. Kiegészíti azzal az eddig ismert információkat, hogy Békéscsaba és Nagyvárad mellett Brassót is megnevezi, mint ahol fióktelepe működött a bútorgyárnak. Augusztusban ezt írta a lap: „Ideiglenesen Hosszú u. 33.” (Strada Lungă 33.). Ezt az utcát ma is így hívják, s a jelenlegi házszámozás szerint (a körforgalomtól északra) valahol a közterület déli részén keresendő, a Mijloc utca elágazása előtt.
Egy későbbi hirdetésben olvashatjuk a már nem ideiglenes lerakat-címet: Strada Vamei 32., telefonszáma 513. volt. A magyarul Vám utcának hangzó név azonban nem azonos a magyar elnevezéssel, a közterületet a hirdetés keltének évben Kolostor utcának, németül Klostergassénak nevezték. 1991 óta Str. Mureşenilor az érvényben lévő közterületi elnevezés, és a „fekete templom” meg a Fehér-torony tőszomszédságában, a középkori városközpont mellett húzódik. Egykori északi bejáratát a Klastrom utcai kapu (románul Poarta Vămii vagy Vám-kapu) jelölte (a helyén van a körforgalom), délről a Városháza és az előtte elterülő Piactér határolta. Ez a közterület számított a település legfőbb kereskedőutcájának, azonban – kevés információink okán – ennél pontosabban nem tudjuk behatárolni, pontosan hol volt a Reisz-féle lerakat.
1926-ból való hirdetése szerint a fővárosban is rendelkezett képviselettel, de kizárólag viszonteladók részére. Ennek címe VIII. Wesselényi u. 4. volt. Az utcaelnevezés és a házszámozás is ugyanaz ma is, a századfordulót követően számos izraelita telepedett itt meg, és nem más van vele szemben, mint a Dohány utcai zsinagóga. Az egykori eklektikus stílusú bérpalotában ma szálloda működik.
Békéscsabára visszatérve a Reisz Miksa Bútorgyár az Andrássy út 41. szám alatt helyezkedett el újabb kori számozás szerint. A helyrajzi számok tekintetében: 2374/3., 2374/4. (házszám: Andrássy út 43.). Itt volt a ház, az udvar, valamint az ipari hely. Ebben az épületben volt 4 üzlethelyiség, ipari gépekkel, felszerelésekkel. A 2374/5. és 2374/6. hrsz. (házszám: Andrássy út 41.) alatt ház, udvar és ehhez tartozó ipari műhely állt, amelyben szintén voltak ipari gépek, illetve 2 üzlethelyiség. Ez az Andrássy út – Jókai utca kereszteződésében állt, a hely megegyezik a régi Reisz és Porjesz-féle cég telephelyével és az egykori Porjesz-féle házéval.17
1920-ban érdekes együttműködésről írtak a csabai lapok, amely szerint Kolozsvári Sándor iparművész, Budapesten iparművészeti akadémiát végzett fiatalember Békéscsabát választotta otthonának, mert a felesége idevalósi volt. Itt élt és dolgozott, és gyermekjátékokat tervezett. Ezek a tervek megtetszettek Reisznek, aki a híradás szerint játékáru gyártásra is be kívánt rendezkedni. Az együttműködésből nem ismert, milyen végeredmények születtek, de tény, hogy a Tevan nyomdának művészeti munkatársa volt Kolozsvári és számos olyan kiadvány látott napvilágot, melyet az ő fametszetei díszítettek.

1920. március 14-én a Reisz Miksa Bútorgyár részvénytársasággá alakult, melynek cégbejegyzése május 27-én történt meg. A cégvezetők – 6 fő – kizárólag Reisz vezetéknévvel rendelkeztek, és Reisz Miksa neve áll az első helyen közülük. A cég profilja azonos volt a műbútorgyáréval, alaptőkéjét 1 millió koronában állapították meg, ami mai értéken 18,4 millió forintot ér körülbelül.18 A céget 25 évre alapították, a korábbi Reisz Miksa-féle bútorgyári céget, melynek eddig vizsgáltuk telephelyeit, megszüntették (de az újnak megmaradt a nagyváradi telephelye).
1921-ben a társaság alaptőkéjét 2 millió, 1922-ben 4 millió koronára, 1923-ban 8 millióra, 1924-ben 50 millióra emelték. Ezek az értékek azonban nem arra utalnak, hogy a gyár hihetetlen sikereket ért el, hanem az inflációra. Miután 1926-ban pénznemváltás történt, újra felértékelték a társaság alaptőkéjét, és azt 100 ezer pengőre hozták ki. 1928-ból vannak részletes kimutatások, melynek értelmében igen kis nyereséggel zárta az előző évet. 1929-ben ez tovább csökkent, s ebben az évben sújtotta a világot a nagy gazdasági válság. Ezt követően még szerepelt a cégbejegyzésekben, de már nem sokáig.19
1931-ben fizetésképtelenséget jelentett. Okául azt hozták fel, hogy a gyárépületeknek helyet adó ingatlanok, valamint a berendezések értéke lényegesen csökkent, illetve hogy egy nagyváradi cégnél 60 ezer korona veszteség érte. A hitelezőknek 50%-os egyezséget ajánlott. A hitelezők azonban türelmetlenek voltak, így végülis a magánegyezség során 65%-os kifizetésről döntöttek, amelyből 50% az azonnal, vagy legalábbis minél hamarabb fizetendő rész volt. A kezesek Reisz József és Reisz Sándor voltak. 1932-ben a teljes Reisz Miksa bútorgyárra, minden ingó és ingatlan vagyonára kihirdették az árverést. A követelés 120 ezer pengő volt, ami mai értéken közel 140 millió forint. 1933-ban árverés alá kerültek a bútorgyári szerszámok, asztalok, alapanyagok, ingóságok, hogy ebből a lehető legtöbbet visszafizesse üzlettársainak, hitelezőinek. Az eljárást 1935-ben meg is szüntették. 1936. január 25-én a gyulai törvényszéken bejegyezték a Reisz Miksa Bútorgyár Rt. megszűnését.20
Apró epizód, mégis jól mutatja a történet, mely szerint Reisz Miksa szegénynek éppen nem volt szegény, még a válság alatt sem. 1932-ben egy drága briliáns eltűnése borzolta a csabaiak kedélyét. A neológ izraelita templomban ugyanis találtak egy briliánst, azaz egy speciális formára metszett és csiszolt gyémántot, amit gyorsan le is adtak a rendőrségen. Miután híre ment a talált kincsnek, megjelentek a „tulajdonosok”, akik váltig állították, hogy az ő elveszett ékkövüket találták meg. Végül Klein Henrik csabai órás ékszerész vizsgálta meg a tárgyat és a jelentkezők által felmutatott ékszereket, és kiderült, hogy Reisz Miksa tulajdonát képezte az 5-600 pengőre – mai áron felső határon 700 ezer forintra – tartott drágakő.
Még egy gondolattal vagyunk adósak, ez pedig az egykori Reisz és Porjesz Bútorgyár Vasút utca – Dohánydepot utca (ma: Andrássy út – Kazinczy utca) sarkánál feküdt, egykori Karassiay-féle telken épült áruraktárának sorsa. Az egykorú lapok szerint 1901 októberében bejelentette a Reisz és Porjesz cég, miszerint a volt Karassiay-féle telken új, gőzerőre berendezett bútorgyárat épít fel. A konkrét építési terveket nem ismerjük, nem tudjuk, ki tervezte az építményt, és azt sem, hogy pontosan mikor épült. Ádám Gusztáv, egykori békéscsabai főmérnök kézirata annyit tartalmaz, hogy 1905-ben létesült, és a kevés számú megmaradt képeslapok sem adnak több információt. A legkorábbi keltezésű (postázási, de nem nyomtatási dátum) is 1905-ből való.21
Ádám írásából nem derül ki, hogy az 1907-es felszámolás, és/vagy az 1911-es cégmegszüntetés után működött-e valami az épületben, és hogy az mi volt. Az biztos, hogy a Rokka Kötszövőgyár Rt. textilipari gépeket vásárolt Szegedről, a meglevő bútorgyári épületet Quittner Ervin építésszel kibővíttette,22 1920-ra felszerelte és az működött tovább az épületben. Az említett cég a cégbejegyzés szerint 1920-ban alakult és budapesti irodával is rendelkezett. 164 ezer pengő alaptőkével rendelkezett, ami nem csekély érték és budapesti és békéscsabai igazgatósági tagok vegyesen vettek részt a vezetésben.
Ezt az épületet a szocializmus éveiben már mindenki csak Kötöttárugyárnak hívta. Konfekcióruházatot, felsőruházatot készítettek, komplex és jól működő ipari létesítménnyé nőtte ki magát a jelentősen átalakított épületben működő intézmény. A több évtizeden át tartó hanyatlást a 2000-ben indított felszámolási eljárás zárta le. Az üresen álló épület sorsa megpecsételődött, és végül 2012-ben lebontották. Így az egykori, országosan is ismert Reisz és Porjesz Bútorgyárból és a hozzá kötődő építészeti emlékekből semmi sem maradt Békéscsabán, még a keskeny nyomtávú vasút is megszűnt 1971-ben.

(20 A német cégnévrészlet fejezi ki a legjobban: „Kunstmöbel”. Tulajdonképpen mindenféle ipari fafeldolgozást vállalt.
21 Egy későbbi cikk alapján akár arra is következtethetünk, hogy az alapításkor túlbecsülték az anyagi képességeiket a tulajdonosok. Mint írták: „kevés volt a részvénytőke”. Aztán szembesülnie kellett az igazgatóságnak azzal, hogy a költségek csak jönnek, így az igazgatóság tagjai jelentős terheket vállaltak magukra, ezzel párhuzamosan a kiadásokat minimalizálták, hogy az egyenleget minél inkább egyensúlyba hozzák.
22 Ez ma Franciaország nemzeti himnusza, Rouget de Lisle szerzeménye.
23 Az eseményt valószínűleg a szociáldemokrata párt szervezte, mert az ő lapjuk, a Népszava tudósított róla.
24 Ez volt a Reisz Miksa-féle bútortelep, ezt építették újjá a tűzvész után a Csabai Center középső, hengeres épületrésze helyén. A Csabai Műbútorgyár Részvénytársaság raktára, a későbbi Kötöttárugyár épülete a „kaszárnyával szemben”, az Andrássy út – Kazinczy utca sarkánál helyezkedett el. A fenti hirdetésben az első épületet kívánta Reisz bérbe adni. Korábban már kínálták eladásra, és nyíltak is benne üzletek, de valószínűleg csak bérleményként.
25 Ez ma nem kapcsolódik az Andrássy úthoz, mert oda épült a 31 — 33. házszámú épülettömb.
26 A kataszteri telekkönyv viszont 1884-ben nem említ olyan nevű tulajdonost, amilyet Fábry ehhez az időszakhoz.
27 2009-ig ez szolgált a Magyar Televízió székházaként.
28 Van olyan egykorú céggyűjtemény, ahol asztalosok között szerepel a neve és cége.
29 Valószínűleg ő lehetett az egyik hitelezője.
30 Az azonos vezetéknév – körük még bővülni fog – arra enged következtetni, hogy alighanem testvérekről lehet szó.
31 1911. március 4-én a Reisz és Porjesz cég megszüntető bejegyzése rögzítésre került.
32 Életben volt, hiszen a későbbi cégbejegyzésekben is szerepel a neve.
33 A fenti, 1908-ból származó újsághirdetéssel egy lapon szerepel, miszerint a korábban említett, neves Rasofszky-féle csemegeüzlet csődbe ment, és árverésre került a megmaradt árukészlet meg minden berendezési tárgy.
34 Ezt sem tudjuk teljes biztonsággal igazolni, mert a térrendezés óta megváltozott a házszámozás, másik forrás pedig nem nevezi nevén az épületet. Ezért csak feltételezzük, hogy ez lehetett az.
35 Egy cikk (https://www.varad.ro/ujsagpapirbol-epult-szinhaz/; 2022-06-07) arra utal, miszerint a Karguly-házat lebontották, és a ma a helyén látható épület nem azonos az említettel. Említést teszünk róla, de érdemben megerősíteni vagy cáfolni nem áll módunkban, mert sem románul, sem magyarul nem található hozzá több információ a puszta névnél.
36 Ádám Gusztáv városi főmérnök 1930-ban azt írta, hogy a gyártelepet 1924-ben helyreállították és kibővítették.
37 Összehasonlításképpen: ha a Magyar Műbútorgyár Rt. 328 ezer koronás alaptőkéjét mai értékkel ki akarnánk fejezni, akkor az hozzávetőlegesen 679,288,000 forintot érne 1904-es árérték indexszel számolva. A Reisz-féle részvénytársaság inkább tűnik egy kis, családi vállalkozásnak, az 1904-ben alapított pedig egy mamutvállalatnak, amely még ma is jelentős méretűnek mondható.
38 1927-ben és 1928-ban az ő gyárában is volt sztrájk, a munkások magasabb bért követeltek.
39 A magyar gyáripar 1941-ben készült évkönyvében azonban még mindig benne van a Reisz Miksa Bútorgyár Rt., és ugyanúgy 20 a telefonszáma, mint fél évszázaddal korábban.
40 Erről az épületről Dénes Attila (Csabai Házak Blog) írt rendkívül értékes cikket (https://csabaihazak.blog.hu/2011/10/20/mubutorgyar; 2022-06-12) Ebben kifejti, hogy magát a műbútorgyári áruraktárt 1905-ben építették, és a kivitelezők Hugyecz, Kiszely és Áchim László építési vállalkozók voltak. De ennek forráshelyét ő maga nem lábjegyzetelte, mint ahogyan az sem, ahonnan az ő forráshelye sem: Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717 — 1918. Békéscsaba város megbízásából Typografika Kft., Békéscsaba, 2008. p. 160. Az épület további sorsáról, részletesen: http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=B%C3%A9k%C3%A9scsabai_K%C3%B6t%C3%B6tt%C3%A1rugy%C3%A1r_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)&oldid=13452 (2022-06-12)
41 Ő tervezte a Szent István téri két katolikus bérpalota épületét is.)

A 3 részes cikksorozatban felhasznált irodalom, térképek és illusztrációk

4307/1933. szám. Reisz Miksa… Budapesti Közlöny. LXVII. évf. 156. sz. (1933. július 13.) p. 3. (Digitalizálva: Arcanum Digitális Tudománytár)
A békéscsabai ipartelepeken foglalkoztatott egyének száma. Békésvármegye Hivatalos Lapja. XXXII. évf. 24. sz. (1929. június 13.) p. 267. (Digitalizálva gyűjteményesen: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1929/?pg=334&layout=s; 2022-06-07)
A békéscsabai műbútorgyár részvénytársaság… Békés. XXXVII. évf. 48. sz. (1905. november 12.) p. 5. (Digitalizálva gyűjteményesen: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_bekes/; 2022-06-12)
A békéscsabai Reisz Miksa bútorgyár fizetésképtelensége. Asztalosmesterek Lapja. XIII. évf. 32. sz. (1931. augusztus 8.) p. 5. (Arcanum)
A csabai ipartestület… Békésmegyei Közlöny (BMK). XXVI. évf. 35. sz. (1899. április 30.) p. 3. (Digitalizálva gyűjteményesen: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_bekesmegyei_kozlony/; 2022-06-12)
A csabai kerekedők egyesülete… BMK. XXX. évf. 84. sz. (1903. október 18.) p. 4.
A csabai tulipán-bazár. BMK. XXXIV. évf. 12. sz. (1907. február 10.) p. 2.
A Fischer és Reisz cégbejegyzése. Központi Értesítő. II. évf. 69. sz. (1877. június 27.) p. 3. (Arcanum)
A gyáripar fejlesztése. BMK. XXX. évf. 91. sz. (1903. november 12.) pp. 2 — 3.
A honvédség kötelékéből elbocsáttattak 1903. évi június hó 1-vel. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. XXX. évf. 20. sz. (1903. május 15.) p. 114. (Arcanum))
A kereskedők egyesülete… BMK. XXX. évf. 89. sz. (1903. november 5.) p. 3.
A közigazgatási bizottság ülése. Békés. XXXIII. évf. 42. sz. (1901. október 20.) pp. 1 — 2.
A Legelső B.-Csabai Bútorgyár és Bútorraktár Liebe Ernő cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XIX. évf. 33. sz. (1894. április 26.) p. 670. (Arcanum)
A Liebe Ernő cég reklámhirdetése. BMK. XXV. évf. 75. sz. (1898. szeptember 18.) p. 7.
A Magyar Bútorkészítők Kiviteli Szövetkezete cégbejegyzése. Központi Értesítő. LXII. évf. 4. sz. (1937. január 28.) pp. 71 — 72. (Arcanum)
A magyar iparművészek törzskönyve. Magyar Iparművészet. VI. évf. 3. sz. (1903. május) pp. 153 — 154. Digitalizálva: https://epa.oszk.hu/01000/01059/00033/pdf/1903_03_153-154.pdf (2022-05-27)
A Magyar Iparművészeti Társulat tagjai. Magyar Iparművészet. VI. évf. 6. sz. (1903. november) pp. IX — XL. Digitalizálva: http://epa.oszk.hu/01000/01059/00035/pdf/1903_06_tarsulat.pdf (2022-05-27)
A Magyar Műbútorgyár közgyűlése. BMK. XXXIII. évf. 106. sz. (1906. december 23.) p. 4.
A Magyar Műbútorgyár Rt. hirdetése. Békés. XL. évf. 39. sz. (1908. szeptember 27.) p. 10.
A Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXIX. évf. 25. sz. (1904. március 27.) p. 427. (1904. március 11. 2411. sz. 311/1.) (Arcanum)
A motoros csabai állomásai. BMK. XXX. évf. 43. évf. (1903. május 28.) p. 3.
A műbútorgyár r. t. vezetősége… Békés. XXXVI. évf. 9. sz. (1904. február 28.) p. 6.
A Reiss és Porjesz cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XIX. évf. 34. sz. (1894. április 29.) p. 691. Digitalizálva gyűjteményesen: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/SZTNH_KozpontiErtesito/ (2022-05-30)
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XIX. évf. 34. sz. (1894. április 29.) p. 691. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXVIII. évf. 91. sz. (1903. november 12.) p. 1648. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK XXII. évf. 72. sz. (1895. szeptember 8.) p. 5.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Pester Lloyd. 34. Jahrgang. Nr. 176. (22. Juli 1896.) p. 10. Digitalizálva: https://anno.onb.ac.at/pdfs/ONB_pel_18960722.pdf (2022-05-27)
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK XXIV. évf. 14. sz. (1897. február 18.) p. 9.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK XXIV. évf. 95. sz. (1897. november 28.) p. 7.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK. XXV. évf. 65. sz. (1898. augusztus 14.) p. 7.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK. XXX. évf. 64. sz. (1903. augusztus 9.) p. 5.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XVI. évf. 149. sz. (1896. május 31.) p. 11. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XVI. évf. 258. sz. (1896. szeptember 19.) p. 16.
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXVI. évf. 17. sz. (1901. február 28.) p. 333. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzés törlés felvezetése. Központi Értesítő. XXVI. évf. 30. sz. (1911. április 13.) p. 882. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzés törlése. Központi Értesítő. XXXVI. évf. 23. sz. (1911. március 19.) p. 569. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég bajai telephelyének cégbejegyzés módosítás felvezetése. Központi Értesítő. XXVIII. évf. 94. sz. (1903. november 22.) p. 1698. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég nagyváradi fióktelepének cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXVI. évf. 35. sz. (1901. május 2.) p. 945. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz-féle… Békés. XXXV. évf. 47. sz. (1903.november 22.) p. 4.
A Reisz és Porjesz féle bútorgyár… Békés. XXXVI. évf. 3. sz. (1904. január 17.) p. 5.
A Reisz Miksa Bútorgyár R. T. reklámhirdetése. BMK. LIII. évf. 76. sz. (1926. április 4.) p. 14.
A Reisz Miksa Bútorgyár R. T. reklámhirdetése. BMK. LIII. évf. 87. sz. (1926. április 18.) p. 8.
A Reisz Miksa Bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzése. Központi Értesítő. XLV. évf. 79. sz. (1920. szeptember 30.) p. 1209. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. XXXV. évf. 102. sz. (1910. december 22.) p. 2727. (Arcanum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. XLVII. évf. 51. sz. (1922. december 21.) p. 1122. (Arcanum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. XLVIII. évf. 31. sz. (1923. augusztus 2.) p. 921. (Arcannum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. XLIX. évf. 10. (1924. március 6.) pp. 339 — 340. (Arcanum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. LI. évf. 29. sz. (1926. július 15.) p. 528. (Arcanum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. LVI. évf. 49. sz. (1931. december 3.) p. 856. (Arcanum)
A Reisz Miksa cégbejegyzés törlése. Központi Értesítő. II. évf. 69. sz. (1877. június 27.) [p. 1.] (oldalszámozás nélkül) (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzés törlése. Központi Értesítő. XLV. évf. 79. sz. (1920. szeptember 30.) p. 1209. (Arcanum)
A Reisz Miksa cégbejegyzés törlése. Központi Értesítő. LXI. évf. 10. sz. (1936. március 5.) p. 179. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. I. évf. 66. sz. (1876. augusztus 17.) [p. 9.] (p. 466. digitális oldalszámozás; nyomtatásban nem szerepel oldalszám) (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. VII. évf. 62. sz. (1882. augusztus 3.) p. 1. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XI. évf. 6. sz. (1886. január 21.) p. 23. (Arcanum)
A Reisz Miksa cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXIII. évf. 75. sz. (1898. szeptember 15.) p. 1326. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXIX. évf. 72. sz. (1904. szeptember 8.) p. 1372. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXX. évf. 96. sz. (1905. november 30.) p. 1831. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXXII. évf. 68. sz. (1907. augusztus 25.) p. 1638. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXXII. évf. 68. sz. (1907. augusztus 25.) p. 1648. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXXII. évf. 92. sz. (1907. november 17.) p. 2164. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXXV. évf. 100. sz. (1910. december 15.) p. 2706. (Arcanum)
A segélyalap javára. BMK. XXVIII. évf. 88. sz. (1901. november 3.) p. 4.
A Singer co. varrógép r.-t. reklámhirdetése. BMK. XXIX. évf. 54. sz. (1902. július 6.) p. 10.
A vármegyei közigazgatásból. A Reisz és Porjesz gyár kéménye. BMK. XXVIII. évf. 83. sz. (1901. október 17.) pp. 1 — 2.
Az 1929. évi XXX. t.-c. 9. §-a alapján, a vármegyei igazoló választmány által összeállított legtöbb adót fizető választók névjegyzéke. Békésvármegye Hivatalos Lapja. XXXII. évf. 30. sz. (1929. július 19.) p. 328. (Reisz Miksa, 340. sor)
Az aradi ipar- és kereskedelmi kamara tagjai. Mihók-féle Magyar Compass. 33/2. (1905) p. 23. (Arcanum)
Az izr. nőegylet teaestélye. BMK. XXXI. évf. 19. sz. (1904. március 3.) p. 4.
Az Országos Iparpártoló Szövetség szervezése. Honi Ipar. V. évf. 24. sz. (1904. december 15.) pp. 6 — 8. (Arcanum)
Alapítási tervezet. BMK. XXX. évf. 97. sz. (1903. december 3.) p. 4.
Alispáni jelentés az 1903-ik évi téli rendes közgyűlésre. 305. eln./1903. Nyomtatásban: Békésvármegye Hivatalos Lapja. VI. évf. 51. sz. (1903. december 19.) pp. 395 — 399.
Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatozása, alkotásai. Digitalizált kézirat. Békéscsaba, 1930. pp. 29-30. (digitális oldalszám) Elektronikusan: https://docplayer.hu/2394258-Adam-achim-gusztav-bekescsaba-muszaki-vonatkozasa-alkotasai.html (2020-07-20)
Árlejtés. Hivatalos Közlemények. II. évf. 15. sz. (1899. április 13.) p. 4. Digitalizálva elérhető (oldal): https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1899/?pg=77&layout=s (2022-06-01)
Árlejtés a törvényszéken. BMK. XXVI. évf. 57. sz. (1899. július 16.) p. 4.
Árverés. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. XLII. évf. 170. sz. (1908. július 26.) p. 7.
Árverés. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. LXVI. évf. 278. évf. (1932. december 8.) p. 6. (Arcanum)
Árverés. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. LXVIII. évf. 203. sz. (1934. szeptember 8.) p. 3. (Arcanum)
Bartos-Elekes Zsombor, Múltidéző utcaneveink. Kolozsvár és Brassó az utóbbi másfélszáz évben. Névtani Értesítő. 43. 2021: 113 — 134. Digitalizálva http://real.mtak.hu/141648/1/8348-ArticleText-36395-1-10-20220331.pdf (2022-06-07)
Belföldi fizetésképtelenségek. Magyar Lloyd. XXVII. évf. 43. sz. (1907. október 20.) p. 1. (Arcanum)
Békéscsabán… Népszava. XXXI. évf. 52. sz. (1903. május 7.) p. 3. (Arcanum)
Békésmegyei iparosok Makón. BMK. XXVIII. évf. 62. sz. (1901. augusztus 4.) pp. 1 — 2.
Bozóky Ildikó, Szent István körút 5. (épület adatlap) Budapest100. Elérhető: https://budapest100.hu/en/house/szent-istvan-korut-5/ (2022-06-11)
Bricht Lipót: A budapesti Kereskedelmi Akadémia története. Alapításától 1895-ig. Singer és Wolfner, Budapest, 1896. Digitalizálva elérhető: http://mek-oszk.uz.ua/15300/15351/15351.pdf (2022-05-25)
Budapesti Cím- és Lakásjegyzék. XIX. évf. 1907. május — 1908. április. Franklin-Társulat, Budapest, [1908.] Porjesz Mihály. p. 830. Digitalizálva elérhető: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=0&layout=s (2022-06-02)
Bútorgyár részvénytársaság Csabán. Békés. XXXVI. évf. 7. sz. (1904. február 14.) p. 5.
Cégáthelyezések. Budapest Székesfőváros Közigazgatása az 1906. és 1907. évben. 5. kötet. Budapest Székesfőváros Házinyomdája, 1909. p. 95. (Arcanum)
Cégbejegyzés (Reisz és Porjesz) Központi Értesítő. XXVI. évf. 17. sz. (1901. február 28.) p. 333. (Arcanum)
Csabai és gyulai bútoriparosok a lillafüredi Palota-szálloda versenypályázatán. BMK. LVI. évf. 20. sz. (1929. január 24.) p. 2.
Csabai kereskedők egyesülete közgyűlése. BMK. XXXII. évf. 31. sz. (1905. március 9.) p. 2.
Csabai kereskedők gyűlése. BMK. XXXIII. évf. 21. sz. (rendkívüli kiadás) (1906. március 13.) p. 2.
Csabai riportok. Az iparművészet és a magyaros stílus. BMK. XLVII. évf. 12. sz. (1920. február 8.) p. 2.
Csődön kívüli kényszeregyezség. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. LXV. évf. 200. sz. (1931. szeptember 3.) p. 11. (Arcanum)
Danyi Pál, Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től. Ártörténet.hu pénz- és ártörténeti szakportál. (2022. február 13.) Elérhető: https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (2022-06-08)
Egy bútorgyár válsága. Békés. XXXVIII. évf. 50. sz. (1906. december 16.) p. 6.
Egy csabai gyár megnagyobbítása. Honi Ipar. IV. évf. 22. sz. (1903. november 15.) pp. 22 — 23. (Arcanum)
Egy értékes briliánskő keresett gazdát a csabai rendőrségen és talált is. BMK. XLX. évf. 144. sz. (1932. július 7.) pp. 1 — 2.
Egy megyei ipartelep válsága. BMK. XXXIII. évf. 102. sz. (1906. december 8.) p. 4.
Egy népszerű intézmény. BMK. XXII. évf. 76. sz. (1895. szeptember 22.) p. 3.
Eljegyzés. BMK. XXVI. évf. 13. sz. (1899. február 12.) p. 4.
Eljegyzések. Békés. XXX. évf. 18. sz. (1898. május 1.) p. 3.
Esküvő. BMK. XXVIII. évf. 1. sz. (1901. január 3.) p. 3.
Esküvők. BMK. XXVI. évf. 41. sz. (1899. május 21.) p. 4.
Esküvők. BMK. XXX. évf. 72. sz. (1903. szeptember 6.) p. 4.
Építőiparosok címtára. Magyar Építőművészet. 5. (1907) 11. sz. (számozatlan oldal) (p. 285. digitálisan) (Arcanum)
F. L., Az ezredévi kiállítás. Mihályfi József (szerk.): A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője. XV. évf. 1 — 39. sz. (1896) pp. 167 — 169. (Arcanum)
Farkas János László, Dr. Révész Sándor Békéscsabáról. Múlt és Jövő. 2007/3. pp. 116 — 124. Digitalizálva szabadon elérhető: https://multesjovo.hu/wp-content/uploads/aitfiles/1/1/116-124farkas_1.pdf (2022-06-02)
Fábry Károly: Csabai élet. (Tallózások Csaba múltjából.) Szerzői kiadás. Baltha János nyomdája, Mezőberény, 1924.
Felszámol a műbútorgyár. BMK. XXXIV. évf. 85. sz. (1907. október 27.) p. 2.
Fikker Károly hirdetése. BMK. LIX. évf. 1. sz. (1932. január 1.) p. 6.
Fizetésképtelen lett a Reisz Miksa Bútorgyár Rt. Esti Kurir. IX. évf. 167. sz. (1931. július 25.) p. 11. (Arcanum)
Fizetésképtelenségek. Pesti Hírlap. XXIX. évf. 252. sz. (1907. október 24.) p. 14. (Arcanum)
Forgó Géza: Lélek István, az Ipartestület elnöke. Makói Életrajzi Füzetek 3. Makó, 1996. Ipari és gazdasági kiállítás Makón. Digitalizálva elérhető: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/003e/003_ipari_gazdasagi_kiallitas.htm (2022-05-25)
Gaul Károly: Bútoriparunk és díszítő iparok az ezredéves országos kiállításon. Edvi Illés Aladár (szerk.): A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. XXXI. évf. VI. sz. (1897) pp. 263 — 276. (p. 269.) (Arcanum)
Gyászhír. Békés. XXXVIII. évf. 9. sz. (1906. március 4.) p. 6.
Helyreigazítás. Magyar Ipar. XXII. évf. 49. sz. (1901. december 8.) p. 1322. (Arcanum)
Hirdetmény. BMK. LIII. évf. 87. sz. (1926. április 18.) p. 8.
Hymen. BMK. XXVI. évf. 35. sz. (1899. április 30.) p. 3.
Ingatlan eladás. (hirdetés) BMK. XXIV. évf. 101. sz. (1897. december 19.) p. 3.
Ipar, közgazdaság. Pártoljuk a hazai ipart! Hazai ipartermékek betűsoros mutatója. Székely Nép. I. évf. 35. sz. (1906. augusztus 10.) pp. 3 — 4. (Arcanum)
Iparkamarai kültagok választása. BMK. XXXII. évf. 34. sz. (1905. március 19.) p. 4.
Iparügyek. Magyar Kereskedők Lapja. XXI. évf. 48. sz. (1901. december 1.) p. 4. (Arcanum)
József körút 35. (épület adatlap) Budapest100. Elérhető: https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-35/ (2022-06-11)
Katalin bál. BMK. XXX. évf. 89. sz. (1903. november 5.) p. 4.
Katalin bál. BMK. XXX. évf. 97. sz. (1903. december 3.) p. 3.
Katalin bál az Erzsébet szeretetházra. BMK. XXV. évf. 88. sz. (1898. november 3.) p. 3.
Katalin-bál. BMK. XXIX. évf. 89. sz. (1902. november 6.) p. 3.
Katalin-bál. BMK. XXX. évf. 93. sz. (1903. november 19. P. 4.
Kereskedők egyesülete. BMK. XXX. évf. 83. sz. (1903. október 15.) p. 3.
„Kolostor utcai kapu”, Wikipédia-szócikk. Elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolostor_utcai_kapu (2022-06-07)
Kolozsvári Sándor (életrajz). Budapest Aukció – https://budapestaukcio.hu/kolozsvary-sandor/festo (2022-06-07)
„latin”, Karácsonyi séta. A csabai kirakatok előtt. BMK. XXXI. évf. 103. sz. (1904. december 22.) p. 7.
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság… Békés. XXXVI. évf. 8. sz. (1904. február 21.) p. 7.
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság (154.) Magyar Compass. 34/2. (1906) Iparos-részvénytársulatok. Faipar a vidéken. p. 202. (Arcanum)
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság (569.) Mihók-féle Magyar Compass 33/2. (1905) Vegyes iparvállalatok, mint részvénytársaságok a vidéken. pp. 376 — 377. (Arcanum)
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság (179.) Mihók-féle Magyar Compass. 35/2. (1907) Iparos-részvénytársulatok. Faipar a vidéken. p. 335. (Arcanum)
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság (205.) Mihók-féle Magyar Compass 36/2. (1908) Iparos-részvénytársulatok, faipar vidéken. p. 355. (Arcanum)
Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország gazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi Ezredéves Kiállítás eredménye. Vol. II. Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, Budapest, 1898. p. 339. (Arcanum)
Meghívó rendkívüli közgyűlésre. BMK. XLVII. évf. 84. sz. (1920. október 17.) p. 4.
Millenniumi Értesítő. A király kiállítóinknál. Iparügyek. X. évf. 11. sz. (1896. június 1.) p.123. (Arcanum)
Molnár Pálné – Szekeres Béla: Adalékok a békéscsabai munkásmozgalom két világháború közötti történetéhez. In: Kristó Gyula, Székely Lajos (szerk.): Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba, 1970. pp. 285 — 307.
Monstre vigalom. BMK. XXVIII. évf. 91. sz. (1901. november 14.) p. 3.
Nagy Magyar Compass (azelőtt Mihók-féle) 1918/9 — 1919/20 XLVI. és XLVII-ik évfolyam. Pénzügyi és kereskedelmi évkönyv. Galánthai Nagy Sándor, Budapest, 1921. Függelék. Békéscsaba (150.) p. 759. (Arcanum)
Nagy tűz Békéscsabán. Magyar Földmívelő. IV. évf. 10. sz. (1901. március 10.) p. 79. (Arcanum)
Nagy tűz Csabán. BMK. XXVIII. évf. 18. sz. (1901. március 3.) p. 3.
Nagyvárad utcái. (Elektronikus gyűjtemény) Elérhető: http://nagyvarad-utcai.hupont.hu/15/nagyvarad-utcanevei-1897-1904-1916-es (2022-06-07)
Nemzeti Szövetség Csabán. BMK. XXVI. évf. 22. sz. (1899. március 16.) p. 2.
Nyilatkozat. BMK. XXVIII. évf. 22. sz. (1901. március 17.) p. 4.
Nyilatkozat. Pesti Hírlap. XXIII. évf. 62. sz. (1901. március 3.) p. 19. (Arcanum)
Párisban kitüntetett békésmegyeiek. Békés. XXXII. évf. 35. sz. (1900. szeptember 2.) p. 3.
Pártos Szilárd (szerk.): A magyar gyáripar évkönyve és címtára. Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, 1941. Reisz Miksa Bútorgyár Rt. p. 598. (Arcanum)
Popovics András: Ilyen is volt Budapest! (személyes blog) Ferenciek tere bejegyzés. Elérhető: http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/otodik-kerulet-belvaros-lipotvaros/item/kigyo-ter-1903-1914-5-kerulet (2022-06-11)
Porjesz Mihály levele a Békésmegyei Közlöny számára. (Közönség köréből). BMK. XXXIII. évf. 67. sz. (1906. augusztus 9.) p. 5.
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XXVII. évf. 107. sz. (1907. május 5.) p. 26. (Arcanum)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Magyar Építőművészet. V. évf. (1907) 9. sz. (oldalszámozás nélkül, borítóoldalon; 169. digitalizált oldalszám, p. 41.?) (Arcanum)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Magyar Színpad. X. évf. 94. sz. (1907. április 6.) p. 1. Digitalizálva: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_MagyarSzinpad_1907_089_118/?pg=48&layout=s (2022-06-02)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Pesti Napló. LVIII. évf. 81. sz. (1907. április 4.) p. 25. (Arcanum)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Vendéglősök Lapja. XXIII. évf. 15. sz. (1907. augusztus 5.) p. 4. Digitalizálva: http://epa.niif.hu/03900/03938/00422/pdf/EPA03938_vendeglosok_lapja_1907_15.pdf (és további találhatok: Arcanum) (2022-06-02)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Világ. X. évf. 25. sz. (1919. január 29.) p. 5. (Arcanum)
Porjesz (Miksa) Mihály születési anyakönyvi bejegyzése. A békéscsabai izraelita hitközség akv-i iktatója. 3. kötet. Születések 1852 — 1877. (ISR 24/3) Geburts-Protokoll. 39. sorszám (p. 134.) Digitalizálva: Family Search.org
„r”, Levél a szerkesztőhöz. Magyarország. VIII. évf. 301. sz. (1901. december 20.) p. 11. (Arcanum)
Rasofszky Miksa reklámhirdetése. BMK. XXV. évf. 80. sz. (1898. október 6.) p. 4.
Reisz és Porjesz cég… Polytechnikai Szemle. VI évf. 1. sz. (1902. január 5.) p. 6. (Arcanum)
Reisz Miksa Bútorgyár R. t. Entresz Ferenc (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1927 — 1929. II. kötet: Vidék. II/A. kötet: Külföld. M. P. C. Kiadóhivatal, Budapest, 1928. Békéscsaba. p. 47. (Arcanum)
Reisz Miksa Bútorgyár R. t. Kallós János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1928— 1929. évre. IV. évf. III — IV. kötet. Ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. Vidék. Pesti Tőzsde, Budapest, 1928. p. 1225. (Arcanum)
Reisz Miksa Bútorgyár R. t. Kallós János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1929— 1930. évre. V. évf. III — IV. kötet. Ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. Vidék. Pesti Tőzsde, Budapest, 1929. p. 1085. (Arcanum)
Reisz Miksa Bútorgyár R. t. Kallós János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1931— 1932. évre. VII. évf. III — IV. kötet. Ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. Vidék. Pesti Tőzsde, Budapest, 1931. p. 985. (Arcanum)
Reisz Miksa fióküzletének reklámhirdetése. Tribuna. Anul 14., Nr. 146. (1910. július 13.) p. 8. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXI. évf. 58. sz. (1904. július 17.) p. 8.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXII. évf. 39. sz. (1905. április 6.) p. 7.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXV. évf. 51. sz. (1908. június 25.) p. 6.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXVI. évf. 38. sz. (1909. május 13.) p. 8.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXVII. évf. 41. sz. (1910. május 22.) p. 7.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. LXI. évf. 278. sz. (1934. december 9.) p. 7.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Gazeta Transilvaniei. Anul 75. Nr. 171. (1912. augusztus 3.) p. 4. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Gazeta Transilvaniei. Anul LXXV. Nr. 246. (7 (20) Noemvrie 1912.) p. 4. Digitalizálva: https://www.bcucluj.ro/synfilebibdigit/periodice/gazetadetransilvania/1912/BCUCLUJ_FP_P2538_1912_075_0246.pdf (2022-06-07)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Székely Nép. XXX. évf. 93. sz. (1912. augusztus 31.) p. 5. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Székely Nép. XXXI. évf. 1. sz. (1913. január 4.) p. 3. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Tribuna. Anul 14., Nr. 151. (1910. július 18.) p. 16. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Tribuna. Anul XVI. Nr. 11. (14-27. Ianuarie 1912.) p. 9. Digitalizálva: https://digital.bibliotecaarad.ro/files/original/d2cea6c696c09251779f9436e86b135e5990df13.pdf (2022-06-02)
Rokka Kötszövő Rt. Entresz Ferenc (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1927 — 1929. II. kötet: Vidék. II/A. kötet: Külföld. M. P. C. Kiadóhivatal, Budapest, 1928. Békéscsaba. p. 47. (Arcanum)
Sértegetés a kávéházban. Az Ujság. IV. évf. 10. sz. (1906. január 11.) p. 12. (Arcanum)
Spitzer Ferenc… Szarvas vés Vidéke. XV. évf. 5. sz. (1904. január 13.) p. 2. Digitalizálva: https://epa.oszk.hu/01900/01970/00658/pdf/EPA01970_Szarvas_es_videke_1904_005.pdf (2022-05-27)
„Strada Mureșenilor din Brașov”, Wikipédia szócikk. Elérhető: https://ro.wikipedia.org/wiki/Strada_Mure%C8%99enilor_din_Bra%C8%99ov (2022-06-07)
Sz. P., Szemle. Vakulj magyar! Polytechnikai Szemle. V. évf. 34. sz. (1901. december 5.) pp. 271 — 272. (1 — 2.) (Arcanum)
Szakmai fizetésképtelenség. Vállalkozók Lapja. LVI. évf. 33 — 34. sz. (1935. április 24.) p. 13. (Arcanum)
Szalon szekrények. Tervezte: Faragó Ödön. A Reisz és Porjesz által készített darab. Fittler Kamill (szerk.): Magyar Iparművészet. III. évf. (1900) 3. sz. Magyar Iparművészeti Társulat, Budapest. p. 135. (Arcanum)
Szt. P., A magyar ipar kijátszása. Magyarország. VIII. évf. 297. sz. (1901. december 15.) p. 12. (Arcanum)
Tavaszi Hajnal, Nyomdász hírlaptulajdonosok, hírlapíró nyomdatulajdonosok. Várad_ (2015. augusztus 3.) Elérhető: https://www.varad.ro/nyomdasz-hirlaptulajdonosok-hirlapiro-nyomdatulajdonosok/ (2022-06-07)
Tűz a Liebe-gyárban. BMK. XXVIII. évf. 35. sz. (1901. május 2.) p. 4.
Tűz Csabán. Békés. XXXIII. évf. 18. sz. (1901. május 5.) p. 4.
Új gyáripari részvénytársaság. Békés. XXXV. évf. 46. sz. (1903. november 15.) p. 4.
Újabb két fizetésképtelenség. Keleti Újság. XII. évf. 286. sz. (1929. december 14.) p. 8. (Arcanum)
Vármegyei közérdekű hírek. Békésvármegye Hivatalos Lapja. XXX. évf. 37. sz. (1927. szeptember 17.) p. 294. Digitalizálva: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1927/?pg=367&layout=s (2022-06-07)
Vihnye fürdő bebútorozása. Selmecbányai Híradó. XIII. évf. 47. sz. (1902. november 23.) p. 3. Digitalizálva: https://epa.oszk.hu/03700/03749/00637/pdf/EPA03749_selmeczbanyai_hirado_1902_47.pdf (2022-05-27)
Wilhelm Mihály reklámhirdetése. BMK. XXVI. évf. 53. sz. (1899. július 2.) p. 4.
ZHJ Architects, A régi és a kortárs építészet találkozása: N68 Hotel. Építészfórum. (2019. augusztus 29.) Elérhető: https://epiteszforum.hu/a-regi-es-a-kortars-epiteszet-talalkozasa-n68-hotel (2022-06-11)
Digitális adatbázisok
Antikfotó.hu – Tuska János magángyűjteménye. Közkincs. http://antikfoto.hu/wp/ (2022-06-10)
Arcanum – Digitális Tudománytár (hozzáférési engedély szükséges, szabadon kereshető): https://adt.arcanum.com/hu/ (2022-06-08)
Arcanum Térképek – https://www.arcanum.com/hu/maps/ (2022-06-08)
Békés – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_bekes/ (2022-06-08)
Békésmegyei Közlöny – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_bekesmegyei_kozlony/ (2022-06-08)
Békésvármegye Hivatalos Lapja – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_BekesVarmegyeHivatalosLapja/ (2022-06-08)
Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga” Cluj-Napoca – Biblioteca Digitală BCU Cluj (Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Digitális Könyvtár) /központi keresőoldal/ – https://bcucluj.ro/; /általános, többnyelvű keresőoldal/ – https://dspace.bcucluj.ro/ (2022-06-08)
Biblioteca Judeţeană Alexandru D. Xenopol Arad – Biblioteca Digitală (az aradi Alexandru D. Xenopol Könyvtár digitalizált adatbázisa) /általános kezdőoldal/: https://digital.bibliotecaarad.ro/ (2022-06-08)
EPA (Elektronikus Periodika Archívum – Országos Széchenyi Könyvtár) – https://epa.oszk.hu/ (2022-06-08)
Family Search-org (az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza amerikai szervezete által működtetett, digitalizált anyakönyvi adatbázis; regisztráció szükséges): https://www.familysearch.org/en/ (2022-06-08)
fentről.hu – Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Légifilmtár: http://www.fentrol.hu/hu (2022-06-10)
Hungaricana Térképtár – https://maps.hungaricana.hu/hu/ (2022-06-08)
Központi Értesítő – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/SZTNH_KozpontiErtesito/ (2022-06-08)
Magyar Földmívelő – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_szabolcsszatmarbereg_magyarfoldmuvelo/ (2022-06-08)
Österreichische Nationalbibliothek – ANNO Historische Zeitungen und Zeitschriften (az Osztrák Nemzeti Könyvtár digitalizált adatbázisa): https://anno.onb.ac.at/anno-suche#searchMode=simple&from=1 (2022-06-08)
Arcanum Térképek (korábban: Mapire) szakmai hivatkozási listájának elérése: https://www.arcanum.com/hu/maps/publikaciok/ (2022-06-08)
Hungaricana Közgyűjteményi Portál – https://www.hungaricana.hu/hu/ (2022-06-08)
/Minden régi helyesírási formát az idézett szövegekben, cikkek címeinek megadásakor modernizáltunk, kivéve a személy-, tulajdon- és földrajzi neveket./
Felhasznált térképek
A Habsburg Birodalom XIX. százai kataszteri térképei (több forrásból). Békéscsaba (1884) Digitalizálva (layer): https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=here-aerial%2C3%2C4&bbox=2347526.1112048076%2C5889450.664688871%2C2347998.7667351803%2C5889620.25934538 (2022-06-08)
Áchim Gusztáv: Békéscsaba megyei város belterületének átnézeti térképe. (színezett, nyomtatott papírtérkép; 1:10000) Körösvidék R.t. nyomdája, Békéscsaba, 1930. Elérhető: https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/124/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJQSUMiOiBbIllFUyJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkJcdTAwZTlrXHUwMGU5c2NzYWJhIn0 (2022-06-08)
Áchim Gusztáv, Bodó József: Békéscsaba átnézeti térképe. (színezés nélküli, nyomtatott papírtérkép; 1:5760) Békéscsaba, 1911. MNL BéML V B 76 b 11. Elérhető: https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/506/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJQSUMiOiBbIllFUyJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkJcdTAwZTlrXHUwMGU5c2NzYWJhIn0 (2022-06-08)
Budapest közigazgatási térképsorozata (1895) Arcanum Térképek. Layer: https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1895/?layers=here-aerial%2C97&bbox=2120707.4527725773%2C6024939.612902761%2C2121652.7638333226%2C6025278.802215776 (2022-06-11)
Dritte Landesaufnahme (Franzisco-Josephinische Landesaufnahme) (A Habsburg Birodalom Harmadik Katonai Felmérésének kataszteri térképe; 1869-1887) (Magyarország és Partium; 1872-1884) (1:25000) (HTI B IX a 397 [színes kéziratos szelvények] /A katonai felmérések eredeti kéziratos térképeinek helye és jelzete: (ÖSA Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Kartensammlung. Darin: Erste, Zweite und DritteLandesaufnahme) AT-OeStA/KA KPS KS/ Digitalizálva (layer): https://maps.arcanum.com/hu/map/thirdsurvey25000/?layers=here-aerial%2C129&bbox=2346191.139809813%2C5889291.849075706%2C2349972.384052795%2C5890648.6063277675 (2022-06-08)
Dilewski Leó, Koffron Ignácz, Tanák Ferenz et al.: Békéscsaba adóközség Gerendás, Szt. Miklós és Vandhát pusztákkal birtokrészleti jegyzőkönyv. (kézirat; felvéve a helyszínen) 1883 — 1884. MNL OL S 79 – No. 192/1. Gyűjteményesen: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20731/ (2022-06-08)
Dylewski Leó, Koffron, Kostiala Imre, Czernil Nándor et al.: Békéscsaba nagyközség felvételi előrajzai. (kéziratos papírtérkép; 1:2880) Békéscsaba, 1883. MNL OL S 79 – No. 192/3. Gyűjteményesen: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20733/ Reisz és Porjesz: I/2. XXI. 44. szelv. bh. (485.): https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20733/view/?pg=484&bbox=59%2C-3411%2C5776%2C-220; Reisz és Porjesz: I/3. XXI. 44. szelv. bh. (487.): https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20733/view/?pg=486&bbox=-24%2C-3528%2C5693%2C-338 (2022-06-08)
sz. n., Brassó várostérképe. (szépiatónusú, nyomtatott papírtérkép) Városi idegenforgalmi nyomda, Brassó, [1890. k.] HTI G I h 31/11. Elérhető: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/34653/ (2022-06-08)
Vidor Manó: Nagyvárad. Belterületi térkép házszámozásokkal. Kiadta: Berger Sámuel, Nagyvárad, 1890. (Cholnoky Jenő Térképtár, Kolozsvár). Digitális közlés: Sipos Zoltán, Állítsuk vissza a hagyományos magyar utcaneveket. De melyiket? transindex.ro (2010. május 14.) Elektronikus cikk. Elérhető: https://itthon.transindex.ro/?cikk=11531(2022-06-07)
Illusztrációk
(a közlés sorrendjében)
1. Porjesz (Miksa) Mihály születési anyakönyvi bejegyzése. (Békéscsaba, 1869. július 3.) A békéscsabai izraelita hitközség akv-i iktatója. 3. kötet. Születések 1852 — 1877. (ISR 24/3) Geburts-Protokoll. 39. sorszám (p. 134.)
2. A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Békésmegyei Közlöny. XXII. évf. 72. sz. (1895. szeptember 8.) p. 5.
3. A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XVI. évf. 149. sz. (1896. május 31.) p. 11.
4. Az Andrássy út – Jókai utca kereszteződése a Habsburg Birodalom XIX. százai kataszteri térképén. (Békéscsaba, 1884) (Arcanum Térképek, levéltári jelzettel nem jelölt)
Az Andrássy út – Jókai utca kereszteződése Békéscsaba nagyközségi felvételi előrajzán (1883) /I/2. XXI. 44. szelv. bh. (485.)/
5. Békés Csaba. Reisz és Porjesz Bútorgyár. (fekete-fehér képeslap fotója) [1901] Balogh István, PhD: Békéscsabai zsidóság. (weboldal): https://jewish-bekescsaba.com/hu/pictures-of-town/ (2022-06-08)
6. Az Andrássy út – Kazinczy utca kereszteződése a Habsburg Birodalom XIX. százai kataszteri térképén. (Békéscsaba, 1884) (Arcanum Térképek, levéltári jelzettel nem jelölt)
7. Szalonszekrény. Készítette: Reisz és Porjesz. Közli: Fittler Kamill (szerk.): Magyar Iparművészet. 3. évf. (1900) 3. sz. p. 135.
8. Békéscsaba, magyar műbútorgyár r.-t. (utólag színezett képeslap, 1905. k. /post./) Engel Miksáné és Tsa Kiadás. Antikfotó.hu – Tuska János magángyűjteménye. Közkincs. Elérhető: http://antikfoto.hu/_container/_galeriak/bekescsabai_kepeslapok/bekescsaba_andrassy_ut_1905_mubutorgyar_700.jpg (2022-06-10)
9. Porjesz Mihály reklámhirdetése. Magyar Építőművészet. V. évf. (1907) 9. sz. (oldalszámozás nélkül, borítóoldalon; 169. digitalizált oldalszám, p. 41.?)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XXVII. évf. 107. sz. (1907. május 5.) p. 26.
10. Az Andrássy út – Jókai utca kereszteződése. (fénykép másodközlése) 1970-es vagy 1980-as évek eleje. Nyomtatásban másodközli: Gécs Béla: Városkép egykor és ma. Csabai Mérleg. XI. évf. 21. sz. (2001. november 22.) p. 12. Digitalizálva: https://behir.hu/web/content/merleg/2001/21/csabai-merleg-2001-21.pdf (2022-06-10)
11. Reisz Miksa reklámhirdetése. Tribuna (Arad) Anul XIV Nr. 151. (1910. július 18.) p. 16.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Tribuna (Arad) Anul XVI. Nr. 46. 26 Februarie (10. Martie) 1912. p. 9.
12. Reisz Miksa reklámhirdetése. Gazeta Transilvaniei (Brassó) Anul LXXV. Nr. 171. (1912. augusztus 3.) p. 4.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Székely Nép. XXX. évf. 93. sz. (1912. augusztus 31.) p. 5.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Gazeta Transilvaniei (Brassó) Anul LXXV. Nr. 246. 7 (20) Noemvrie 1912. p. 4.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Székely Nép. XXXI. évf. 1. sz. (1913. január 4.) p. 3.
13. A Rokka textilgyár az 1930-as években. Forrás: Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest, Békésvármegye Monogr. 1936. p. 218. Digitalizálva: BékésWiki (Békés Megyei Könyvtár) (közkincs) http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rokka_Bekes_vmegye_1936.jpg (2022-06-10)

464 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

413 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

695 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

413 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

53 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

478 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

212 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

289 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

305 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

251 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

446 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

334 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

1 803 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

462 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

60 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

1 059 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

A siker felé vezető úton

1898-ban a gyártelep megnagyobbítása miatt a meglévő raktárkészleteiket kiárusították, és ezt hatalmas felületű reklámhirdetések segítségével adták tudtára a vevőközönségnek. Az üzlet tehát rövidesen nagy sikereket ért el. Az új és megnagyobbított gyárépület 3 év alatt készült el, 1901 év elejére. Mindössze egyetlen fotót ismerünk róla (egy képeslap egyik részfotója), valamint korabeli híradásokból tudjuk rekonstruálni.

(A Reisz és Porjesz Bútorgyár. Balra fent az 1901-re megnagyobbított gyárépület, alatta a földszinti munkaterület egyik részlete, a háttérben blondel keretekkel. Jobbra fent az egykori bemutatóterem, a tulajdonképpeni üzlet. Mind a Vasút utca – Nagy Tabáni utca (ma: Andrássy út – Jókai utca) sarkán állt. (Közreadja: Balogh István, PhD.)

Az egyemeletes új gyárépület 32 ablakkal rendelkezett, valamint lapos bádogtetővel fedték. Az emeleten tárolták a kész bútorokat, a földszinten helyezkedett el a műhelyrészleg, ahol a tényleges gyártás és kárpitos munkák zajlottak. A négy külső fal égetett téglából készült, a belső emeleti felépítmény és a munkapadok fából lehettek.1 A nagy raktárhelyiség a Vasút utcában volt megtalálható (az egykori nagyobb kert helyére épült), ezeknek közös volt az udvara. Egy udvari épületben volt az irodahelyiség, emellett volt egy kis műhely. A telep saját éjjeli őrt alkalmazott, akinek ebben volt az éjszakai szállása. Ugyancsak rendelkezett a telep saját tűzoltófecskendővel is arra az esetre, ha tűz keletkezne. Az udvarban magas kémény emelkedett. A kezdetektől rendelkeztek telefonvonallal, ez volt a 20 hívószám.
A már említett sarki épület megmaradt, és 1897-ben eladásra hirdették. Minden valószínűség szerint üzlethelyiségek nyíltak benne, ahogyan általában a földszintes, polgári épületekben, melyek az 1850-70-es években épültek, és a Vasút utcán szinte egymást érték. Legalábbis egy 1899-ből való újsághirdetés szerint a Reisz és Porjesz-féle házban, a Vasút utcán borbélyüzlet nyílt (mármint a Vasút utcai oldalban).2 1898-ban az épület egyik oldalán posztókereskedés létesült, a Vasút utcai oldal felőli szomszédságban meg Rasofszky Miksa nyitott csemegeüzletet, aki ráadásul a Gerbeaud kizárólagos Békés megyei képviselőjének számított.
A Reisz és Porjesz cég rendelkezett egy másik fontos csabai telephellyel is. Ez a Vasút utca 697. számú ingatlan volt, „a rajta levő gyárteleppel és egyéb épületekkel”. Hogy ez esetben mit takar a kifejezés, nem világos, talán valamiféle lerakat lehetett, ahol a kész termékeket tárolták addig, amíg nem kerültek elszállításra, és esetleg a nagy mennyiségű nyersanyag raktározásához is ideális lehetett, mert igen közel feküdt a vasútállomáshoz.

Az egykorú térképek alapján ez az 1188. hrsz. utcasarki telek, amelyen egy L-alakú épület állt, „talpával” a Vasút utca vonalát követve, attól távolabb gazdasági épületek. Keresztező utcája a Dohánydepot utca volt. A szóban forgó földterület 1883-ban Karassiay István alispán tulajdonában volt, a kataszteri telekkönyv szerint a szokásos „lakház, udvar, gazdasági épületek” felosztásban.3 Elhelyezkedését tekintve megegyezik az Andrássy út – Kazinczy utca kereszteződésében levő telekkel, amelyen napjainkban üzletház épül, korábban ez adott helyet a Rokka Kötszövő Rt. –nek, majd a Kötöttárugyárnak.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár számos fióküzlettel rendelkezett. Az alapvetően békéscsabai cégnek már az 1890-es években elérhetők voltak hirdetései a fővárosi lapokban, s ezek a VI kerület, Nagymező utca 68. címre helyezték az ottani telephelyet.4 Miután ennek címe azóta sem változott (hrsz. 3640), ezért igen könnyű a helyet megtalálni. A terézvárosi cím egy befelé nyíló U-alakú épületet jelöl, amelynek akkori tulajdonosa Frankl A. Herman vaskereskedő volt, aki 1889-ben építette át az ott levő építményt olyanra, amilyennek ma ismerjük, s akkor vaskereskedés és raktárépület működött benne.

1901. február 16-án fióktelepet jegyeztettek be a nagyváradi királyi törvényszéken, mégpedig Nagyvárad városában, amelyet a gyulai törvényszék március 7-én iktatott. Ennek pontos címe nem ismert. 1903. október 27-én a szabadkai törvényszék bejegyezte a bajai telephelyet, amelyet a gyulai törvényszék november 13-án iktatott. A váradi és a bajai telephely a csabai főcéggel együtt 1911. március 4-én került törlésre a gyulai törvényszéken.
A századfordulótól Reisz Miksa és Porjesz Mihály valószínűleg már tagjai voltak az Iparművészeti Társulatnak, mert kiállításainak kitüntetettjeiként jelezte a társulat közlönye (mindkettőjüket műasztalosnak nevezve) őket, és még 1903-ban is tagok voltak, de ott a közlöny cégüket váradinak mondja, és más települést nem ad meg hozzá: 1199. sor: „Reisz és Porjesz, bútorgyáros, Nagyvárad”. 1904-ben az Országos Iparpártoló Szövetség szervezésében a cég oly módon kapcsolódott be, hogy a taggyűjtő felhívást aláírták (a hazai ipar pártolása mellett nyilvánosan kiálltak).
A gyár megnagyobbítása csak egy lépés volt. Nem csak hogy a legnagyobb bútorgyártó vállalattá nőtte ki magát a megyében, de számtalan középület berendezését is részben e cég végezte el, pl. Vihnye fürdő bebútorozására is pályázott (Selmecbánya tőszomszédságában). Ezen kívül saját reklámjuk szerint számos díj és elismerés birtokában voltak. 1889-ben Linzben aranyéremmel tüntették ki őket. 1896-ban a Millenniumi kiállítás kiállítási érmét nyerték el, amikor is 30 munkást foglalkoztatott a cég. A kiállításon a bútoripar kategóriában a Reisz és Porjesz volt a régióból az egyedüli kiállító, és empire stílusú, mahagóniból készült hálószobabútorzatot mutattak be (volt, aki szerint túlságosan nagy kiállítótérben). A baldachinnal ellátott enteriőr „a királynak legnagyobb tetszését nyerte meg”, írták róla a korabeli lapok, amikor Ferenc József császár személyesen látogatta meg a kiállítást. 1897-ben Párizsban és Londonban nagy aranyérmet kaptak. Az 1900. évi párizsi világkiállításon pedig ezüstéremmel ismerték el bútoraikat.

Nehéz idők

Az új, nagyváradi fióktelep cégbejegyzésére rá 2 héttel szörnyű csapás érte Reisz Miksát és Porjesz Mihályt. 1901. február 28-án éjjel félreverték a harangokat Csabán: lángokban állt a bútorgyár. A Fehér Bárány vendéglő főpincére, Harsányi Károly vette észre, hogy az utcán szemközt elterülő épület ablakán tódul ki a füst. Fellármázta a szomszédokat, szaladt a tulajdonosokért, akik onnan nem messze laktak, ők siettek a városházára, a tűzoltóság akkori székhelyére. Nemsokára megjelentek a tűzoltók, az élükön Sailer Gyula tűzoltó főparancsnokkal, illetve érkezett egy század katonaság is, akik a további mentésben, a még nagyobb kár elhárításában segédkeztek. Négy nagy fecskendővel fogtak neki a munkálatoknak (a gyártelepé addigra porig égett), és az udvari, valamint a szomszédos épületeket, lakóházakat igyekeztek menteni, mert a gyár és a raktár addigra menthetetlenné vált. Miután a lapos bádogtető bezuhant az oldalfalak alkotta „csontváz” közepébe, az fojtotta el a lángok jelentős részét.
A tüzet másnap hajnali 5 órára oltották el, de még 10 óráig hűtötték a parazsat, törmeléket. Hogy miért keletkezett be a katasztrófa (a tűzfészek a földszinten lehetett), nem tudjuk. Villanyvilágítás akkor még nem volt a gyárban (telefonvonal igen), ugyanakkor gyúlékony vegyszerek, potenciális szikraforrások (fém a fémnek ütődése, csiszolók, köszörűk), vagy akár egyéb, világításra használt eszközök (gyertya, petróleumlámpa), fa és fűrészpor viszont igen. Ezek közül bármi lehetett, arról nem is beszélve, hogy tél vége volt, még bőven fűtési időszak, nem kizárt, hogy egy szomszédos kéményből útnak indult parázs talált táptalajt magának. A kárt nem csak az jelentette – a raktárkészlet elvesztésén túl -, hogy a Generalinál biztosított építmény 60 ezer koronára volt szerződve, a kár meg legalább 100 ezer korona volt legkevesebb. De fokozta, hogy a kárpitosoknak és szobrászoknak a saját tulajdonú szerszámaik égtek el. A tűzkár ügyintézését a Trieszti Általános Biztosító Társaság Békés megyei főügynöksége, azon belül is Reisz Simon és Hermann végezte.
1901. május 1-én este a Liebe Ernő-féle bútorgyárban is tűz ütött ki a Vasút utcán. Az épület sarokház volt,5 amelynek egyik homlokzata a Köteles utca felé nézett. Itt voltak az asztalos és kárpitos műhelyek, és itt keletkezhetett a tűz. A cikk szerzője azt feltételezte, hogy az épület másik részében – amelyet lakóházként használtak – levő konyhából indulhatott a tűz, amelynek következtében az épület tetőszerkezete oda lett. A tűzoltóság és a katonaság munkája révén a műhelyek és a raktárak belső része viszont nem szenvedett kárt. A problémát fokozta, hogy ezen a házon át vezetett a megyei és városi telefon fővezetéke, és ez a tűz következtében leolvadt. Az ő kárát fedezte a biztosítás.

A Reisz és Porjesz cég hamar ideiglenes műhelyeket állított fel, és még abban az évben megmérette magát a Makói Ipar és Gazdasági Kiállításon. Az 1901. augusztus 4 — szeptember 8. között tartott rendezvényen az 1. csoport képviselte a bútoripart. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter nyitotta meg a kiállítást, ahol a Reisz és Porjesz bútorgyár is szerepelt, akik egy háló- és egy ebédlőszoba komplett berendezését állították ki, az előbbit olasz, az utóbbit francia reneszánsz stílusban kivitelezve. A miniszter Porjesz Mihályt régről ismerte, s barátságos kézfogójukon néhány szót váltottak: „Örülök, hogy itt látom. Szép dolgokat hozott. No persze, könnyű itt parádézni, mikor Párisban is helyt tudtak állni!”, mondta állítólag Hegedűs, aki azt is kiemelte, hogy a mindent elemésztő tűz dacára is szép sikerrel szerepeltek.
Ezen év októberében bejelentették, hogy a volt Karassiay-féle telken (a mai Andrássy út – Kazinczy utca sarkán) gőzerőre berendezett6 bútorgyárat építtetnek. Azon ment a huzavona, hogy a vármegye mekkora kéményt engedélyezzen építeni, s hogy kell-e még további, a tökéletes égést elősegítő készüléket beszerezni. Végül állítólag az alispán szava volt döntő ebben a kérdésben, és a vitát rövidre zárták. A gyár presztízsét mutatja, hogy az új épülettel egy évben átadott csabai motoros vasút egyik belvárosi megállóját előtte alakították ki.
És a nehézségeknek itt még nem volt vége. A botrányt a „Polytechnikai Szemle” 1901. december 5-i számában robbantotta ki a magát csak „Szt. P.” névvel megjelölő szerző. Azt írta, megtudta, hogy a Reisz és Porjesz csabai bútorgyár új gépgyári berendezéseit a bécsi Julius Hock cégnél rendelte. Írta ezt egy olyan időszakban, amikor a honi iparpártolás reneszánszát élte, és ez akkora felháborodást keltett, hogy a csabai bútorgyárosoknak levélben kellett tiltakozó nyilatkozatot tenniük. Ők ugyanis – magyarázatuk alapján – kifejezetten magyar gyártmányú gőzgépet és kazánt rendeltek, Hock-féle szabadalom szerint kiegészítve.
A szóban forgó gépgyárat felkereste a cikk szerzője, s levélbeni érdeklődésére azt a választ kapta, hogy a Reisz és Porjesz cég náluk semmiféle gőzgépre nem adott megbízást. Annyit tudott a szerző felderíteni, hogy Bécsben készülőben volt olyan gőzkazán ebben az időben, amelyet Békéscsabára szántak, de bizonyítani a kapcsolatot a Reisz és Porjesszel nem tudta. Mindazonáltal epésen megjegyezte: „Erős a gyanúnk, hogy a cég valóban állami támogatásra tart számot, de úgy látszik, nem tudja, hogy az ilyen támogatást igénylő gyárak berendezését hivatalból felülvizsgálják arra nézve, hogy igazán hazai forrásból szerezték-e be berendezésüket…” Ugyanezt a cikket némi rövidítéssel a „Magyarország” c. lap egy héttel később leközölte, azonos szerzőtől.
Öt nappal később további levélváltásokat közölt ugyanez a lap, ott derült ki, mekkora félreértésből táplálkozott egy „botrány”. A Hock és társa bécsi cégnél adták le a csabai bútorgyárosok a rendelést, ez világos. Hock szabadalma és rajza alapján készült a gőzgép, amit a Kogler és Rosner budapesti gépgyára kivitelezett, ilyen módon magyar alapanyagokból, magyar földön. A kazánt hozzá a budapesti Walser cégtől rendelték (ami a Budapesti Szivattyú- és Gépgyár Részvénytársaság lett idő közben), ezt a cég szintén igazolta a lapnak tett nyilatkozatában. De mivel osztrák szabadalom alapján készültek a szerkezetek, az idézett lapok cikkírói7 továbbra is felháborodva vetették papírra, hogy ezek akkor sem magyar gyáripari gépek, és hogy a magyar gyárosok „járjanak elő ők jó példával s maguk is ne kalandozzanak Ausztriában, mikor itthon épp oly jól kiszolgálják őket.” Így talán az is érthető, hogy 1904-ben miért írt alá a Reisz és Porjesz a hazai iparpártolás támogatása érdekében.

(13 A gyár leégése kapcsán megjegyezték később az újságírók, hogy csak a négy fal maradt az épületből, ami arra enged következtetni, hogy a belső térben minden elégett, ami éghető anyagból készült, így valószínűleg az emeleti szint is fából volt.
14 Jó üzletnek tűnt annyi férfitól körülvéve egy ilyen szolgáltatást kínálni.
15 Valószínűleg inkább valami majorsági épület lehetett, nem itt lakott az alispán, még csak hosszabb időt sem tartózkodhatott ilyen helyen.
16 A mai fővárosi házszámozási gyakorlat 1874-et követően alakult ki.
17 Staszny-féle háznak is nevezték, és felidézve, hogy Liebe Ernő feleségének azonos volt a vezetékneve, nem lehetetlen, hogy a felesége révén volt családi házban rendezték be ezt a bútorgyárat.
18 Azaz gőzgépekkel működtetett.
19 Nem tudjuk, kik írták a cikkeket, de a hangvételükből tekintve azonos személy lehet a szerző.)

212 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

404 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

321 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

217 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

363 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

600 Ft

279 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

217 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

70 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

575 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

291 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

833 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

107 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

346 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

587 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

291 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

Minden különösebb túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Békéscsabán fogalom volt a Reisz és Porjesz-féle bútor. Azt is mondhatjuk, hogy nem csak hogy a legelegánsabban megformált berendezési tárgyakat lehetett a cégtől venni, de a régióban, sőt, még a fővárosban is meg tudta vetni lábát a társaság. A siker hirtelen érte el a társakat, saját koruk megbecsült férfiaivá váltak, számtalan egylet, társaság kereste velük a kapcsolatot, meghívókon szerepelt a nevük, az újságok hasábjain dicsérték őket, a leggazdagabb emberek közé emelkedtek Békés vármegyében. Ám az elhibázott üzletstratégia és a korra jellemző, kissé naiv üzleti gondolkodásmód, valamint a gazdasági válságok és egyéb tragédiák szomorú véget vetettek ennek az egykor kiváló bútorokat előállító cégtársulásnak. Ismerjük meg a Reisz és Porjesz Bútorgyár történetét!

Az alapítók

Előre kell bocsátanunk, hogy nem a teljesség igényével fogjuk feltárni a híres bútorgyár és az alapítók élettörténetét. Nem áll rendelkezésünkre ugyanis túlzottan sok forrás, levéltári forrásokat pedig nem tudunk a témához rendelni.1 Leginkább a korabeli nyomtatott sajtóból idézünk, használtuk fel az egyes cikkeket, hirdetéseket, cégbejegyzéseket. Ezeket erősen szűrve, kritikai szemmel vizsgálva adjuk közre, kiegészítve korabeli térképek, kataszteri felmérések adataival. Azonban még így is jelentős információ birtokába juthatunk, melyek segítségével kissé mélyebben pillanthatunk be a Reisz és Porjesz Bútorgyár alapításába és működésébe.
A cég 1895-ben – alapítása után 2 évvel – előszeretettel használta reklámszlogenjeiben az „Első Békés-Csabai Bútorgyár” kifejezést, amellyel még mélyebb legitimációt kívánt adni magának. Ezt azonban rövid úton elhagyta, sosem használta többé, hiszen jogilag nem is tehette. E név ugyanis már használatban volt, mégpedig „Legelső B.-Csabai Bútorgyár és Bútorraktár Liebe Ernő” hivatalos bejegyzés alatt. A cég birtokosa Liebe Ernő csabai bútorgyáros és bútorraktár tulajdonos volt, a cégvezető pedig a felesége, született Styasny2 Kunigunda, neki volt aláírási joga. Ez és a Reisz és Porjesz cég is 1893-ban alakulhatott,3 azonban a Liebe Ernő céget 1894. január 6-án vették fel a cégjegyzékbe, míg a Reisz és Porjeszt 1894. április 7-én. A hivatalos cégbejegyzés szerint tehát a Liebe Ernő cég számított „elsőnek”.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár alapítói név szerint Reisz Miksa és Porjesz Mihály4 voltak. Reisz Miksáról igen kevés életrajzi adat áll rendelkezésre, mert ez egy gyakori név volt (vezeték- és keresztnév együtt), és nincs elég adatunk ahhoz, hogy az információkat egyértelműen a bútorgyároshoz kössük. 1929-ben – mint évente rendesen – összeállították a vármegyei legtöbb adót fizetők névsorát. Ebben szerepel egyedül Reisz Miksa neve, és az életkora. 1929-ben 78 éves volt, amely alapján 1851-ben születhetett. Miután más anyakönyvből nem tudjuk ezt az adatot igazolni, csak közelítő évszámok vannak,5 és más forrásunk sincs, így nem lehetséges számunkra a pontosabb személyazonosítás.6 Ugyanakkor az ismert, hogy a csabai Reisz família ősei az Árva vármegyei Bobróról vándoroltak településünkre, és a népes kereskedőcsalád hamar beilleszkedett az alföldi környezetbe. A későbbi forrásokból kitűnik, hogy hithű izraelita volt és mindvégig meg is tartotta hitét.
Nem tudjuk, hogy pontosan milyen iskolákat és hol végzett, de valószínűleg nem asztalosnak tanult és fiatal korában sem lehetett szakmai kapcsolata asztalosokkal. A „Központi Értesítő” -ben olvasható cégbejegyzések sorában számos „Reisz Miksa” néven alapított céget találhatunk Békéscsabán, amelyekről akár elképzelhető, hogy ezekből egy vagy több a szóban forgó személyhez köthető, de egyértelműen kijelenteni ezt nem tudjuk. Mindenesetre a lenti felsorolásból úgy tűnik, a Reisz Miksa nevű személy az izraelitákra a korban jellemző vegyeskereskedéssel, kisbolt működtetésével foglalkozott, amelyhez valószínűleg megvolt a megfelelő kereskedő végzettsége.
Az első 1876. július 3-án keltezett, amikor Reisz Miksa Békéscsabán szatócsüzletet nyitott.7 1877. június 7-én ezt a céget a cégjegyzékből törölték „az üzlet abbanhagyása folytán”. 1877. június 1-én alakult a cég, melyet 14-én jegyeztek be az illetékes aradi törvényszéken. Alapítója Fischer M[ór] H[enrik] és Reisz Miksa „b.-csabai kereskedők”, akik egyenrangú felekként rendelkeztek aláírási joggal. 1885. november 20-án került bejegyzésre Reisz Miksa vegyeskereskedő, budapesti lakos cége Békéscsabán, amely cég vezetői Porgesz József és neje, született Reisz Regina békéscsabai lakosok voltak. Ennek törlésére 1898. augusztus 23-án került sor.
Rendkívül szerényen élt az egykorú tudósítások alapján, úgy értve, hogy kevésbé hivalkodóan. Csak olyan bálok meghívottai között szerepelt a neve, ahová nyomtatott és személyesen kézbesített meghívóval lehetett menni, sem a gyár, sem a későbbi részvénytársaság vezetőségében nem vállalt magas pozíciókat.
A cég másik alapítójáról, Porjesz Mihályról kissé több információ áll rendelkezésünkre. Az ő születési anyakönyvi kivonatát egyértelműen az ő személyéhez tudjuk kötni. Ezek szerint Békéscsabán született 1869. július 3-án, Porjesz Miksa néven, és az anyakönyvbe – ahogyan minden izraelita vallású gyermeknek – neki is beírták héber betűkkel a keresztnevét, illetve a zsidó naptárszámítás szerinti születési dátumát is. Törvényes fiúgyermeke volt Porjesz Józsefnek és Reisz Reginának, a szülők csabai illetőségűek voltak. Az anyakönyvbe bekerült a körülmetélés dátuma, hogy azt ki végezte (Hirschfeld József rabbi neve áll e helyen beírva), tanúk Reisz Sámuel és Rasofszky Regina voltak. A bejegyzéshez kiegészítés tartozik: „A Békés megyei alispán 1909. év február hó 5-én kelt 1578. sz. rendelete folytán a Miksa név töröltetett és helyette Mihály beiratott.” Budapestre költözése után megváltoztatta a keresztnevét.

A további anyakönyvi bejegyzések szerint több testvére is volt, mind az izraelita hitközség anyakönyvi iktatójába került beírásra. Úgy találtuk továbbá, hogy Porjesz még Miksa keresztnéven a kereskedelmi akadémia sikerrel végzett tanulói között szerepel az 1886/7. iskolai évben, azaz pontosan 18 évesen fejezte be az iskolát. Az intézményt 1873-ig Pesti, utána Budapesti Kereskedelmi Akadémiának hívták, ma ez a Budapesti Gazdasági Főiskola. A legjobb, legműveltebb kereskedők ennek az iskolának a falai közül kerültek ki, tantervében mindenre kiterjedő kereskedelmi szakoktatás folyt. Nem igaz tehát az, amit róla 1907-ben írt az újságíró, azaz hogy kevés szaktudása volt. Az egy dolog, hogy milyen hatékonysággal vezette a saját cégét, de igen alapos elméleti szakmai oktatásban részesült.
Számtalan kereskedőbálon fordult meg Békéscsabán, 1899-ben részt vett a Nemzeti Szövetség nevű egyesület megalapításában és az igazgatói választmányban is helyet foglalt. Ugyanebben az évben, április 30-án tartotta Porjesz az esküvőjét. A nászjelentésből kiderül, hogy egyébként tartalékos vadászhadnagy volt. Neje Reisz Jozefine lett, az esküvőt Eleken tartották, de az eljegyzés Csabán volt. A honvédség kötelékéből a védkötelezettség teljesítése után, mint tartalékost 1903-ban, saját kérelmére, tiszti rendfokozata megtartása nélkül elbocsátották.
Hitét felnőttként is tartotta, ahogyan Reisz Miksa is, és mindketten tagjai lettek a csabai ipartestületnek. 1903-ban Porjesz az akkor alakult kereskedők csabai egyesületének választmányi tagja lett, de a későbbi közös bútorgyár kapott lehetőséget arra is, hogy az ideiglenes egyesületi helyiséget bútorokkal berendezze. Amint hogy a gyulai és a csabai kereskedelmi és iparkamarák az aradi kereskedelmi és iparkamara alkerületei voltak, illetve azoknak központjai, 1905-ben iparkamarai tagokat választott az aradi iparkamarába e két alkerületi központ. A kereskedők részéről a beválasztott rendes kültagok között nem csak ott volt Porjesz Mihály, de a mellékelt számadatok alapján a második legtöbb szavazatot kapta e kategóriában, a csabai alkerületben. Ő és Reisz számos jótékonysági egyleten, táncmulatságon voltak jelen, ahol rendszeresen felülfizettek, minden jel szerint Reisz Miksa és Porjesz Mihály a csabai társadalom elitjébe kerültek.

A Reisz és Porjesz Bútorgyár megalapítása

Nem tudjuk, hogy pontosan honnan és hogyan ismerték meg egymást a későbbi üzlettársak. Elképzelhető, hogy rokoni vagy ismeretségi kapcsolat állt fenn, akár családjaik között, hiszen egy hitközségbe tartoztak. A cégbejegyzés alapján a hivatalos név „Reiss (sic!) és Porjesz” volt, főtelepe Békéscsabán helyezkedett el, a közkereseti társaság 1893. augusztus 15-én alakult. Bútorkereskedéssel foglalkoztak az egyenlő rangú cégtársak, akik békéscsabai lakosok voltak. Saját bevallásuk szerint ekkor 7 főt foglalkoztattak. A cégbejegyzés 1894. április 7-én történt meg.

Első hirdetésük az 1895. évtől érhető el, és 1907-ig sok és jelentős méretű reklámhirdetéseikkel találkozhatunk a helyi média hasábjain, ez azt jelenti, hogy sok pénzt áldoztak marketingre és meg is tehették. Eszerint saját készítésű háló-, ebédlő-, úriszoba, szalon bútorzat, lakásba, szállodába és fürdőbe szánt bútorok elkészítésével foglalkoztak. Ennek megfelelően pályáztak több fürdő, közintézmény részleges berendezésére.
Műbútorasztalos, kárpitos, és díszítőmunkákat is végeztek (készítettek külön kárpitos és asztalos bútorokat), és ugyanezekbe a speciális szakmákba tanoncokat is felvettek, s ezek országos és regionális sikereket is szép számmal értek el. Aki ekkor náluk volt tanonc, arról úgy tartották, hogy bármely más bútorgyárba azonnal felvették (még az országosan is első helyen állt és legnagyobb Thék-féle gyárba is). Ugyanitt lakberendezési tárgyakat is kínáltak (asztalkákat, dísztárgyakat, képeket, szőnyegeket, nippeket). Raktárukat és műhelyeiket 1897-re jelentősen megnagyobbították, a cég tehát sikeresen, jelentős bevétellel működött.
Csak egykori térképek, illetve szöveges leírás alapján rekonstruálható, hogy az eredeti Reisz és Porjesz Bútorgyár és Áruraktár milyen látványt nyújtott és hogy hol helyezkedett el. Ebben 1883-ból származó felvételi előrajzok, 1884-ben készült kataszteri térkép, és a hozzá tartozó, 1883 — 4-ben készült kataszteri telekkönyv vannak segítségünkre, valamint néhány hirdetés és cikk jelentéktelennek tűnő sora.

(2. A Reisz és Porjesz bútorgyár reklámja a Békésmegyei Közlönyben. (1895. szeptember 8.))
A cég első budapesti reklámhirdetései Békéscsabán a Vas utcát nevezik meg, mint ahol a helyi gyár található. Ez azonos a mai Gyóni Géza utcával, viszont egyetlen helyi vagy más lapban megjelent hirdetés sem ezt adja meg, mint a gyár telephelyét. A Vasút utcát annál több reklámhirdetés említi, s bár a későbbiekben más okból, más cégformánál valóban előkerül a Vas utca, de itt, ebben az esetben ez nyilvánvaló tévesztésnek tűnik.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár első elérhető (1895-ből származó) helyi hirdetéseiben annyit ír, hogy „Békés-Csabán, Vasút utca (saját ház)” lehet cégüket és szolgáltatásaikat személyesen felkeresni.8 Tehát maga az épület és az annak helyet adó telek valamelyik cégtulajdonos birtokában volt eredetileg az alapításkor. Majd a későbbiekben pontosították az elhelyezkedést: Vasút utca 1155. és 1156. szám.9
Az 1884-ben készült kataszteri térkép alapján a két házszám három helyrajzi számon, egymás mellett feküdt beltelket10 takart: 3387. hrsz. (1156. házszám), a 3388. hrsz. (1155. házszám) és a 3389. hrsz. (1155. házszám). A térképhez tartozó iktató tanúsága szerint mindhárom telek Porjesz Mihály (ekkor Miksa) tulajdonában volt,11 vagyis valóban „saját házban” működött a gyár. A 3387. hrsz. a Vasút utcára, mai nevén Andrássy útra nyíló hosszú keskeny, 267 négyszögöles kert volt. Attól közvetlenül balra, a Vasút utca – Nagy Tabáni utca kereszteződésében terült el a 3388. hrsz. sarki telek, a 185 négyszögöles területen feküdt a „lakház, gazdasági épületek, udvar”, ami egy jellegzetes korabeli alföldi kispolgári és/vagy parasztporta felosztásával egyezik meg. Az ezen álló lakház a Vasút utca (Andrássy út) vonala mentén, az utcafront mellett húzódott. És már a Nagy Tabáni utcán, mai nevén Jókai utcán állt a 3389. hrsz., egy 75 négyszögöles kert.
E három telek körberajzolva egy négyszöget alkotott és pontosan ott volt, ahol ma a Csaba Center központi, hengeres épületrésze található, benne az információs pulttal, rendezvénytérrel, kiállítóhellyel. A fent említett lakóház pedig a Center üzletsorának a helyén állt. Minden ablakát hatalmas kirakatüveggé alakították, hogy a bent kiállított gyönyörű, minden stílusban készült és rendelhető bútorokat bárki megcsodálhassa.
A 3388. és 3389. hrsz. (1155. házszám) volt, ahol a Porjesz-féle ház elhelyezkedett. A Harmadik Katonai felmérés térképén – habár elég gyenge felbontásban – már változtatás nyomai fedezhetők fel rajta, a mögötte lévő telken (3387. hsz., 1156. házszám) még mindig a kert megfigyelhető. A fent említett, eredetileg hosszanti térfűzésű épületet L-alakúra bővítették úgy, hogy a mai Jókai utca vonala mentén egy újabb épületrésszel toldották meg.12
Hozzávetőlegesen ez lehetett az eredeti Reisz és Porjesz Bútorgyár eredeti gyárépülete, vagy annak kiinduló magja. Ezzel a gyárépülettel szemben állt a Fehér Bárány vendéglő, mely a későbbiekben még fontos jelentőséggel fog bírni. Ennek a teleknek első ismert tulajdonosai Medovarszky György és felesége voltak, majd Reisz Jakab vette át az 1157. régi házszámozású helyet, 1923-ban pedig már Fikker Károly vendéglősé volt, ahogyan még sok évvel később is. Igazán impozáns helyen feküdt tehát a bútorgyár.

(1 Valószínűleg elszórtan vannak a témához iratok, megyegyűlési-, városvezetési iratokban szerepelhetnek, mint az egyes tárgyalásokon napirendi pontok, melyekről a korabeli újságok hasábjain olvashatunk. Magántulajdonban létezhetnek iratok, fényképek, családi ereklyék, emlékek.
2 Stiaszny, Sztaszny, Staszny, stb. Többféle helyesírással írták, a hivatalos cégbejegyzés és a Központi Értesítő ezt a formát tartalmazza.
3 A Reisz és Porjeszről biztosan tudjuk, a Liebe Ernő céget nem találtuk meg, de a bejegyzés sorához mellékelt irattári szám végződése erre utal.
4 Több forrás Mihálynak nevezi, de az egykorú nyomtatott sajtó hol így, hol Miksa keresztnéven szólítja. Azonos nevű, a bútorgyárossal egy időben élt Békéscsaba híres orvosa, dr. Reisz Miksa volt, de a két személy nem azonos. A cégbejegyzésben a vezetéknév „Reiss” formában, németesen olvasható.
5 Az egykori izraelita anyakönyvekben találhatók születési anyakönyvi bejegyzések Reisz Miksa néven 1852-1853-ból, de nem tudjuk, melyik a vonatkozó.
6 Az azonban világos, hogy idősebb volt Porjesz Mihálynál.
7 Az életkort tekintve nincs ellentmondás, ha a személy azonos a későbbi bútorgyárossal, akkor ebben az évben 25 éves lehetett, vagy akörül.
8 Gyakori volt a századfordulót követően is, hogy egy adott céghez, szolgáltatáshoz nem utca, házszám elérhetést adtak meg a hirdetésekben, hanem hogy milyen épületben, vagy minek a közelében található. Pl.: „a Laszky — Biener-házban”, „a Beliczey-házzal szemben”, „a Kocziszky-palotában”, mert ezekről a nevezetes épületekről mindenki tudta, hol vannak. Ugyanakkor ma már ezeknek a nevei nem evidensek (a Laszky — Biener-ház az OTP Bank Szent István téri székháza), kivéve talán a Kocziszky-palotát, mert ezt ma is sokan így hívják, és van, ami már nem is áll (a Beliczey-ház helyén ma a Mednyánszky utca és az Andrássy utca sarkán egy többlakásos szocreál társasház áll). Maga a hely tehát ismert lehetett a csabai lakosság körében, és tudták, hol van, mert ebben az esetben sem szerepel házszám a hirdetésben.
9 Elképzelhető, hogy a távolabbról származó ügyfelek emelkedő száma kívánta meg az egzaktabb címzést.
10 Belteleknek hívták azokat az ingatlanokat, amelyek nem külterületen feküdtek, hanem a város belső közigazgatási kerületeiben.
11 A telekkönyvben „Porjecz” vezetéknévvel felvezetve.
12 Korábbi térképek alapján a telkek helyén szárazmalmok helyezkedtek el, amelyet Fábry Károly történetíró is megerősít, s valamikor 1852-t követően szűntették be azok is működésüket.)

307 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

186 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

149 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

124 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

133 600 Ft

Kattintson egyedi ajánlatért!

1 056 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

716 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

256 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

449 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

600 Ft

896 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

823 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

1 003 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

571 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

589 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

200 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

Az egyedi bútor készítés egy speciális területe a lakberendezésnek. Az elképzeléstől a teljes megvalósulásig rengeteg ötletelés, apró lépés és munkafolyamat követi egymást, melyeket átlátni csak az arra fogékony elme képes. Az ilyen fogékony emberek a lakberendezők, mi pedig a legnagyobb örömmel kapcsolódunk be a munkájukba egyedi bútorokkal és lakáskiegészítőkkel. Szenvedélyünk a tömör fa, így a természetesség és elegancia érzését tudjuk bevinni a lakásodba.

Mitől egyedi egy bútor?

Az egyediség lehet formai, anyagbeli vagy stílusbeli eltérés a megszokottól, a tucattól, de biztos lehetsz benne, hogy az “egyedi” akár sokkal többet is magába foglalhat. Ha szeretnél egy profi szakember munkáiba betekintést nyerni, akkor ajánljuk Szabó Esztert, aki valóban stílusos lakást varázsol az átlagosból. Az ő látásmódja semmihez sem fogható, és ha csak a tanácsát is kéred, máris sokkal személyesebbé teheted az élettered.

Egyedi anyagok, egyedi megvalósítás

Ha az anyagot nézzük, akkor a mai legnépszerűbb faforgácslapoktól és műanyag eszközöktől leginkább a tömör fa különbözik. A faanyagok igen sokfélék lehetnek, és szinte mindegyikből egyedi bútor készíthető. Nálunk legnépszerűbb a fenyő (luc, jegenye, erdei, fekete, vörös, duglasz, sima) és a cseresznye, de készíthetünk bútorokat tölgy, akác, dió vagy bükkfából is. Beszerezhető még rengeteg más fafajta is, melyekhez hamarosan készítünk bővebb leírást is.

Az egyedi bútor készítés a formaterven is áll-vagy bukik, és ha helyszínre épített vagy saját tervezésű bútorra vágysz, mi azt el tudjuk készíteni. Munkáink között nemcsak magánházak, de szállások, irodák, kereskedelmi ingatlanok vagy alapítványok, egyházak, kulturális létesítmények is szerepelnek. Mind-mind kért már egyedi bútor készítést, melyet mindig nagy örömmel vállalunk. Leginkább asztalt, széket vagy beépített szekrényt kérnek, de sok esetben az egész ingatlan berendezését egyedi jellemzők alapján kérik.

A bútorok festése határtalan lehetőséget jelent. A klasszikus Lajos Fülöp cseresznyefa bútorokat is lehet a megszokott cseresznyén kívül a fehér-től a fekete színig sok másban készíteni, a népi bútorokat pedig szeretik a barna árnyalatain kívül zöldre vagy világos árnyalatúra is festetni. Más színre vágysz és nem találod a portfóliónkban? Mi szeretünk kísérletezni, gyere el hozzánk és próbáljuk meg együtt kitalálni a neked való színösszeállítást!

Egyedi bútor készítése szakmailag

A hatalmas gyártósorok nem képesek egyediséget kölcsönözni egy bútornak, hiszen egymás után kerülnek le a “futószalagról” az egyforma termékek. Mi tényleg egyedit gyártunk, ami nagyrészt azoknak az embereknek köszönhető, akik az üzemekben dolgoznak. A kézműves termékek manapság felértékelődtek, ezt pedig annak köszönhetjük, hogy az emberek a minőség felé fordultak. Az asztalos, aki a fát előkészíti, a festő, aki kezeli azt, vagy a kárpitos, aki textillel borítja a bútort mind olyan szakember, akinek nagy becsben tartjuk a munkáját.

Bár a legtöbb bútorunkat több helyre is elkészítettük, mégis az egyedi bútor készítés kategóriába tartoznak, hiszen éves szinten 1-1 komód vagy ágy készítése elenyésző a nagy gyárak termelékenységéhez viszonyítva. Mivel gépeink és szakembereink alkalmasak sajátos elképzelések megvalósítására, sokszor kérik a megrendelők a választott bútor átalakítását vagy kiegészítését. A felhasznált egyéb anyagokon sem spórolhatunk, az élethosszig használható bútorokat nem lehet olcsó anyagokkal létrehozni.

Ma már nemcsak egy üzemben, hanem a bútor egyes részeit bérmunkában is készíttetjük, hiszen a legjobb szakemberekkel szeretnénk megvalósítani ügyfeleink álmát. Ez biztosítja a legmagasabb minőséget és azt az elégedettséget, melyet ügyfeleink évtizedek óta éreznek lakásuk, irodájuk berendezésével kapcsolatban.

1 153 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

551 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

130 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

344 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

318 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

642 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

274 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

363 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

161 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

815 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

843 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

257 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

567 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

552 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

608 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

276 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

“Az 5 érv az értékes tömörfa bútor mellett” írásunk azért született, hogy segítsük a választást a lakás hangulatos berendezéséhez.  Amikor tömörfáról beszélünk, akkor rögtön 2 dolog jut a legtöbb ember eszébe: egyik a szépsége, a másik az ára. Az elsőt mindenki szereti, hiszen szép környezetben jobb élni, jobb a közérzet, összességében nyugodtabb a létezés. A második dolog talán több kifejtést igényelhet, hiszen az ár egy igen érzékeny téma és nem mindenki van tisztában azzal, hogy mit is jelent az olcsó-drága viszonya a lakberendezésben. Éppen e 2 téma miatt született ez a cikk, melyben próbálunk eligazodni az értékes tömörfa bútorok világában.

1. A mi-mennyi kérdése.

Az egyértelmű, hogy ha valaki olcsó bútort keres, akkor nem tömörfát fog választani. A valódi fa és a különböző bútorlapok nagyon különböző kategóriát képviselnek. Ha láttál már nagyon régi, akár több száz éves fa bútorokat, akkor egyértelművé válik, hogy a tömör fa tartóssága felülmúlhatatlan. Az épségben fennmaradt népi vagy elegáns bútorok értéke igen magas lehet, de egy ügyes restaurátor a leharcoltabb darabokat is képes újszerűvé varázsolni.

A mai anyagárak mellett az új készítésű bútorok ára nem alacsony, az ügyes szakembereket és a profi szerszámokat is meg kell fizetni, így természetes, hogy egy egyedi tömörfa bútor sokkal értékesebb, mint egy gyártósorról lejött műanyaggal megtámogatott bútorlapból készült darab.

2. Neked mennyit ér a garancia?

Természetes, hogy minden bútorra van gyártói garancia. De mi történik azon túl? A bútorlapok nem túl jól viselik a nedvességet, ez olcsóbb konyhák esetében pár év alatt láthatóvá is válik. A műanyag bútorok nem biztos, hogy esztétikusak, és idővel biztosan elveszítik az eredeti színüket, fényüket. A fémbútorokat ápolni kell a tartóssághoz, de csak olyan helyen használhatók, ahol a stílus ezt megengedi.

A bútorgyártáshoz kellőképpen előkészített értékes tömörfa viszont apró karbantartásokkal akár több száz évig is díszítheti a lakást. Az előző mondatban a “kellőképpen előkészített” kifejezésen van a hangsúly! Természetes fából is lehet silány minőségű bútort gyártani, ami leginkább a rosszul megválasztott alapanyagnak és a kevés vagy gyorsan elvégzett szárításnak köszönhető. Nálunk ilyen nem fordulhat elő, hiszen az alapanyagok sok esetben egy éven túl is állnak, hogy megfelelő módon kiszáradhassanak.

3. Hosszú élettartamra számítasz? Később bővíteni szeretnél?

Mi történik akkor, ha a korábban vásárolt bútorszettet a gyártó már nem gyártja, nem tud hozzá kiegészítő darabot biztosítani? Mennyi ideig szeretnéd a bútort használni? Ha egyszer berendezed a házadat, akkor talán nem az lesz a cél, hogy pár évente bútort cserélj benne. Egy ismerős szavaival élve: “Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy olcsón vásároljunk.”

Aki értékes tömörfa bútorral foglalkozik, az általában a stílust is gondozza és évtizedeken át biztosítja, hogy az eredetivel megegyező vagy nagyon hasonló bútort gyártson. A Klasszikfa is ez iránt elkötelezett, így a 2-3 évtizede megvásárolt Lajos Fülöp cseresznyefa vagy népi fenyő bútoraid mellé nálunk megtalálod a pontosan hozzá illő következő darabot, így akár több generációi élvezheti a kiemelkedő stílust és minőséget.

4. Egyedi stílus, máshoz nem hasonlítható hangulat.

Jártál már olyan vendégházban, melynek népi stílusú volt a berendezése? Az egyedi, 100 évvel ezelőtti paraszti bútorok hangulata megfogja az embert és kiszakítja a modern kor egyhangúságából. Ha látogattál már meg újkori kastélyt, az ott látható bútorok olyan életérzést nyújtanak, melyeket a cseresznyefa bútorok egyedi kialakítása tud csak adni. Próbáld meg ugyanezt elérni egy MDF lapból készült bútorral!
Aki az értékes tömörfa bútor mellett teszi le a voksát, az számíthat rá, hogy egész életét a természetközeli érzés lengi majd be. A fa természetessége, az anyagának érintése, a minőség érzése teljesen más hangulatba hoz, ami nyugalmasabb családi életet, sikeresebb munkát is hozhat magával.

5. Megkapod a figyelmet, a támogatást a multiban?

Amikor megvásárolsz valamit az interneten vagy egy raktáráruházban, akkor kiszolgálást és szolgáltatást kapsz. Ha egyedi tömörfa bútort választasz, akkor ugyanezt, plusz figyelmet és támogatást is! Aki a Klasszikfát választja, az egy olyan gyártó-és kiszolgáló partnert választ, aki akár a helyszínen is, személyes kapcsolattal segíti a választást és minden egyedi igényre képes reagálni. Itt már nemcsak a választott anyagról, az egyedi dizájnról vagy a minőségi kivitelezésről beszélünk, annál sokkal többről!
Az első kapcsolatfelvételtől kezdve a késztermék átvételéig nálunk mindenki azon dolgozik, hogy te elégedett legyél. Pontosan tudjuk, hogy sok évre tervezel és az elkötelezettségedet azzal támogatjuk, hogy mellé tesszük önmagunkat is. Akárcsak most, a jövőben is számíthatsz ránk ha lakberendezésről van szó és a tömörfa bútorok mellett döntöttél!

20 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

1 102 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

672 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

908 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

163 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

902 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

438 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

570 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

212 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

468 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

306 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

306 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

1 056 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

91 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

480 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

438 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

A fa bútor gyártás a szívügyünk, ezért mutatjuk meg minden videónkban és láthatod a termékeink mindegyikében ezt az elkötelezettséget. Neked mi a fontos a lakásod berendezése során? Fontos az esztétikum, a minőség, a természetesség érzése? Jó érzés lenne igazi fa bútorokat látni a szobádban, a természet érzésével találkozni minden nap?

Hogyan?

Mi most megmutatjuk hogyan teremtjük azt az életérzést, mellyel találkozhatsz a lakásodban. Műhelyünk arra lett felszerelve, hogy a nyers fából minőségi bútorokat készítsünk, kollégáink pedig minden képzést megkaptak hozzá, hogy munkájukkal értéket teremtsenek.

Nézd meg rövid videónkat, és kövesd be Facebook oldalunkat, mert ott fogod megtalálni a legfrissebb bejelentkezéseinket!

169 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

600 Ft

83 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

829 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

306 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

212 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

309 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

267 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

847 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

435 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

995 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

280 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

2 824 600 Ft Original price was: 2 824 600 Ft.2 542 600 FtCurrent price is: 2 542 600 Ft.

Ajánlatkéréshez adom

195 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

746 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

297 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

Világítás

A világítás kulcsfontosságú bármely szobatípusnál, és nem biztos, hogy egy mennyezetvilágítás elegendő. A dolgozószobánál például célszerű ha a munkafelületet direkt megvilágítja egy lámpa, hiszen senki sem szeret félhomályban dolgozni. A hálószoba esetén talán éppen nem célszerű a több irányú, erős fény. Ott, a meghitt hangulatért, inkább a halványabb fényekre érdemes helyezni a hangsúlyt.

Függönyök megválasztása és felhelyezése

Alacsony szobában vajon jól mutat egy függöny, mely rögtön az ablak tetejéhez van igazítva? Az alacsony belmagasságokhoz mennyezettől padlóig érő függöny illik, és egy világosabb textil szintén hozzájárul a térérzet növeléséhez. Amennyiben a klasszikus stílus választja, érdemes a függönynek is hozzá hasonlónak lennie, hiszen egy szalagfüggöny nem fog jól mutatni az elegancia képviselői mellett. Népies stílus esetén hiába tesz földig érő függönyt, a megcélzott hangulati hatás könnyen elmaradhat.

Szobanövények elhelyezése

A növények barátságos környezetet és természetközeli hangulatot varázsolnak a szobába, ám méretük és elhelyezésük nagyban befolyásolja a hangulatot. Ha lehetséges, és a szoba engedi, akkor kevesebb, de nagyobb méretű szobanövényt válasszon, melyet a földre vagy alacsony állványra helyezzen. A sok kis növény aprócska cserepekben ugyan teremthet kellemes érzetet egy loft lakás ablakában, de az összhatást megtörheti ha nem megfelelően helyezi el.

A szoba közepénk hangsúlyozása

Egy nagyon fontos területre tévedtünk, mely sokkal több figyelmet igényelne, ám nem megyünk bele a Feng-Shui és egyéb irányzatok taglalásába. A lényeg: a szoba közepe minden esetben legyen hangsúlyos! A túlzsúfolt, agyonrendezett, többféle bútor-és használati tárggyal berendezett szoba nem kellemes élmény. A “több néha kevesebb” elvével élve inkább legyen a szoba közepén egy kis hely bútorral (étkező esetén étkezőasztal, dolgozó esetén dohányzóasztal, hálószoba esetén öltözködő pad stb.), mely levegőssé teszi a helyet!

A túl nagy méretű és a túl sok bútor

A bútorok méretét és számát szintén nem egyszerű kitárgyalni, hiszen lakberendezők, enteriőrök egyik kedvenc témája. Ami biztos: a túl nagy méretű bútorok, illetve ha a kelleténél több van a szobába zsúfolva, elveszik a teret és a bezártság érzetét keltik. Az sem biztos, hogy a japán stílus a cél, de egy hatalmas ülőgarnitúra, mely mellett elmenni sem lehet, igencsak furcsa hangulatúvá tudja tenni a lakást.

Sötét színek, világos színek

Ha már volt szó a függönyről, akkor általánosságban had szóljunk a színválasztásról is pár szót! Lakberendezői téma, hogy a világos színek tágítják a teret, míg a sötétek zsúfolt hatást keltenek. Ez az alapelv persze csak akkor igaz, ha nagyon hasonló színekkel rendezzük be a szobát! Egy hálóbában a világos barack vagy narancs fal mellé bátran válasszon sötétebb színű bútort! Egy dolgozószoba sötét színű bútorai eleganciát és komolyságot mutatnak, ugyanakkor érdemes a padlóhoz világos színt választani a komorság elkerüléséhez! Hogy kiválassza melyik szín melyikhez illik, kérje lakberendező tanácsát, de akár belevetheti magát a tanulásba is ez irányban.

Üres fal, teli fal

Itt nem a falon lógó kiegészítőkre gondolunk, sokkal inkább arra, hogy a bútorokat hová illik elhelyezni. Egyszerűbben: mi legyen a fal mellett? Ha eddig úgy gondolta, hogy a kanapé jó helyen van ott, akkor gondolja át! Ha van elég tér, talán körbejárhatóvá is tehetné… Egy szekrényt persze nem teszünk a szoba közepére, de egy szekrénysor elemeinek feltétlenül egymás mellett kell lennie egy hosszú fal előtt? Nézegessen képeket az interneten, nagyon sok hasznos ötletet fog találni!

232 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

402 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

306 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

554 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

600 Ft

431 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

400 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

242 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

363 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

1 003 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

848 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

280 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

282 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

212 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

212 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

585 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

A fát sokféleképpen kitárgyalhatjuk, de most nézzük a megmunkálás utáni állapot, a kész bútor megjelenése szerint! A leglátványosabb jellegzetesség a fa erezete, amit a fa fajtája határoz meg. Más képet mutat nemcsak erezetben, de színben is egy fenyő, mint egy bükk vagy éger, de például a tölgy lehet kocsányos vagy cser is, melyek szintén különbözőek. Akik fával foglalkoznak tudják, hogy a belső szerkezete lehet gyűrűs, esetleg szórt likacsú is.

Amennyiben meglévő tömörfa bútorhoz szeretnének kérni ugyanolyan erezetű darabot, kedvesen elmagyarázzuk, hogy ez szinte lehetetlen. Két egyforma fajú fa erezete és színes sem lehet tökéletesen egyforma, hiszen ők is “korosodnak”. Bármely nagy is az igyekezetünk, csak ugyanannak a fának az anyagából lehet készíteni pontosan pontosan ugyanolyan megjelenésű bútorokat.

Természetesen nem kell elkeseredni, hiszen a fa sokféleképpen kezelhető, akár a lakkozás, akár az antikolás nagyon jó megoldás egy hangulatos vendégház, nyaraló berendezésénél. Mi ebben profik vagyunk, hiszen évtizednyi tapasztalattal rendelkezve a bútorgyártásban a meglévő stílushoz leginkább passzoló darabot fogjuk elkészíttetni.

Egyedi fegyverszekrény kínálatunk!

A Vadászati Világkiállításhoz köthető berendezési ötleteink

Kattintson a legjobban tetsző bútorunkra!

227 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

169 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

833 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

582 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

1 003 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

456 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

600 Ft

261 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

599 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

618 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

138 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

289 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

349 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

154 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

559 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom

683 600 Ft

Ajánlatkéréshez adom