A BÉKÉSCSABAI REISZ ÉS PORJESZ BÚTORGYÁR ÉS A MAGYAR MŰBÚTORGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG – 3

Magyar Műbótorgyár Rt.

A békéscsabai Reisz és Porjesz Bútorgyárról a teljes írást Szalay Ágnestől eredetiben közöljük több részletben.

A hazai és nemzetközi versenyképesség fejlesztése érdekében vetődött fel a gondolat, hogy a céget alakítsák részvénytársasággá. Minden okuk megvolt rá, impozáns mutatóik szerint kezdeti 32 ezer koronás áruforgalmukat 10 év alatt 380 ezer koronára tudták emelni. Az 1903-ban 185 embert foglalkoztató gyár átalakítása városi mozgalommá szélesedett, és a városházán tartott értekezleten Porjesz Mihály olvasta fel memorandumát, ebben indokolta meg részletesen, mi történt eddig a gyárral, most mi a helyzet vele és hogy milyen jövőt szánnak neki.

A Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság

Az átalakítás során a cég minden vagyonát a részvénytársaságba tette, annak ellenértékét részvényekben kapta meg, részvényaláírási felhívást tett közzé, majd ebből kiindulva állapították meg, mi legyen az alaptőkéje, mik legyenek az alapszabályok. A tervezet szerint 50 évre alakult volna a vállalat 400 ezer korona alaptőkével, amelyhez a Reisz és Porjesz cég 200 ezer koronával járul hozzá (a tulajdonosok egész vagyonukkal léptek be), amelyért 1000 darab 200 korona névértékű részvényt bocsátottak volna ki, ezt követte a részvényaláírás.
Az új céget Magyar műbútorgyár részvénytársaság néven és helyesírással 1904. március 11-én jegyezték be a gyulai törvényszéken, Békéscsaba telephellyel, miután február 18-án megtörtént az alakuló közgyűlés. A részvénytársaság a Reisz és Porjesz céget átvette, fa alapanyagok termelését, ipari feldolgozását, stílbútorok tömeggyártását végezte a bejegyzés szerint, magánszemélyek valamint vállalatok számára, amelybe a kávéház-, szállodaipari berendezés, belső berendezés, belsőépítészeti idevágó munkák, valamint iparművészeti bútordíszítés is beletartozott.1 Az alaptőkét 328 ezer korona képezte, amelyért 1640 db, egyenként 200 korona névértékű, névre szóló részvényt bocsátottak ki, amelyet 1000 darab elsőbbségi részvényre, és 640 darab törzsrészvényre osztottak fel. A törzsrészvények után csak akkor járt osztalék, ha az elsőbbségi részvények után a névérték 5%-nak megfelelő osztalékon felül marad felosztható többletnyereség. Ez a rendszer egy jelentős haszonnal működő, gyorsan magas pályát befutó céggel számolt.
Az első cégbejegyzés szerint két alispán, két budapesti nagypolgár, egy aradi, és 6 csabai tagja lett az igazgatóságnak. Ügyvezetőnek Porjesz Mihályt választották, Reisz Miksa pedig az áruosztály-főnök lett. A korábbi cég fióktelepeit átvették, mert Nagyváradot és Baját ekként jelölik a cégjegyzékek. Főkönyvelőnek a csabai takarékpénztár főkönyvelőjét kérték fel, épületszakértőnek pedig Csabai Wagner József építészt. Az alapításban három pénzintézet vett részt: a Békéscsabai Takarékpénztár, a Csaba-városi Takarékpénztár, illetve az Aradi Ipar- és Népbank (aminek Békésmegyei Fiókintézete a Laszky — Biener-házban volt, a mai OTP Bank Szent István téri székházában).
Mintegy fél év alatt összejött minden szükséges részvényjegyzés (1000 darabra), de az előzetes becslés a cég vagyonát 128 ezer koronára értékelte, amikért 640 db részvényt kaptak, harmadával kevesebbet, mint amire számítottak. Ugyanakkor a jegyzett 1000 részvény névértékének mindössze 30%-a került befizetésre 1904 első hónapjaira.2 1905-ben a társulat tiszta nyeresége 23,794 korona volt, míg a vállalat alaptőkéjét 400 ezer koronára emelték további kötvénykibocsátással. Porjesz Mihály ügyvezető igazgatóként dolgozott tovább, a társak útjai azonban elváltak, Reisz Miksa, mint igazgatósági tag lemondott, kilépett a társaságból és új, saját céget alapított.
A bútorgyárban számos izraelita hitű férfi dolgozott. A szobrászati osztály művezetője, Löwenstein Pál 1899-ben a csabai az izraelita templomban tett fogadalmat Grünberger Emíliának, Grünberger Hermann kereskedő leányának. 1901 januárjában tartotta esküvőjét Weichherz Lajos, a cég főkönyvelője Szegeden, az izraelita templomban Spitzer Dávid szegedi kereskedő leányával, Cilikével. 1903-ban a cég könyvelője Lukács Nándor volt, aki Tausz Gizellát vette nőül, egy csabai szállító leányát. A cég hivatalnoka volt még Spitzer Ferenc, ő azonban 1904-ben távozott, és a Nemes és Lengyel bútoriparosok cégnél állt munkába. 1906-ban a Reisz és Porjesz bútorgyár egykori művezetője Reisz Hermann hunyt el 57 éves korában. Porjesz Mihály apósáról van szó, Porjeszné Reisz Jozefine atyjáról, amely tény igazolja az erős családi összefonódást, azt, hogy végső soron ismerősi-rokoni körből kerültek ki egy-egy jelentős vállalkozás felső vezetői, irányítói.
A gyárban összetartó közösség működött. Munkásai minden év novemberében megtartották a Katalin-bált, s ennek bevételét minden évben egy csabai szervezetnek adományozták. 1898-ban – a császárné halála okán – az Erzsébet szeretetház javára ajánlották fel. 1902-ben a Kossuth-szoboralap lett a kedvezményezett. 1903-ban a rendezvényre a Vigadóban (színház) került sor, annak minden termeiben, ahol Purcsi Jancsi zenekara játszott (a város legismertebb muzsikása volt, és a bútorgyári estélyeken rendre fellépett).
100 tagú rendezőbizottság szervezte az eseményt, nyomtatott belépőt küldtek szét a fontos helyekre és belépődíjat kellett fizetni (de illendő volt felülfizetni). Részt vettek rajta a városi helyi polgárság képviselői szép számban. 1901-ben a gyári segélyalap javára táncmulatságot szervezett a bútorgyár személyzete, ahol ismételten Purcsi Jancsi zenekara működött közre. Ezt az újonnan emelt gyárépületben – ami az Andrássy út – Kazinczy utca sarkán állt – tartották, mégpedig az óriási munkateremben. Rengetegen voltak jelen, s még Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő is megtisztelte jelenlétével a vigalmat.
Nem volt azonban tökéletes itt sem minden. A fővárosi lapok 1903. május 1-ről azt a tájékoztatást adták olvasóiknak, hogy a bútorgyár előtti téren, a békéscsabai dohánybeváltó hivatal előtt (tulajdonképpen a mai Kazinczy utca környékén) mintegy 200 munkásleány gyűlt össze, hogy magasabb fizetést, jobba bánásmódot harcoljanak ki. A napszámosok és más gyárak dolgozói közül is sokan csatlakoztak hozzájuk, és a mintegy 1000 fős tömeg a Vasút utcán a Széchenyi ligetig vonult, ahol további munkásnők is melléjük álltak. Itt aztán elénekelték a „La Marseillaise” -t,3 majd a szónokok következtek.4 Ilyen események zajlottak a gyár környezetében.

Reisz, Porjesz, műbútorgyár

Azt a tényt, hogy egy 1904-ben alapított céget az egyik alapítótárs már 1905-ben elhagy, nehéz nem észrevenni. Hogy erre mi oka volt, nem tudni. Egy 1904-ből való hirdetésben kiadásra kínálta a műbútorgyár Vasút utcai raktárépületét, mint akár kávéháznak is alkalmas nagy üzlethelyiséget.5 Az 1904. március 11-én kelt műbútorgyári cégbejegyzésben szerepel Reisz Miksa neve, majd egy fél év sem telt el, és augusztus 22-én a gyulai törvényszéken bejegyeztette a Reisz Miksa varrógép-, kerékpár- és automobilkereskedést. Vagy már ekkor tervezte, hogy önálló céget indít, és hogy ez a mamutvállalat teher, hogy túl sokat várnak el tőle, vagy egyszerűen csak több lábon akart állni, és a birtokába került egy, a korábbiaktól teljesen eltérő profilú kereskedés.
A műszaki üzletet Reisz a Vasút utcai Reiner-házban működtette a saját nevén futó cége. Azonban ez nem lehetett egy, a semmiből alapított üzletrész, hanem egy korábban önállóan működőt vett át a saját cége alá. Egy 1902-ből való hirdetésben ez olvasható: „Singer co. varrógép r.-t. Békéscsabán, Vasút utca 1124. sz. Reiner-ház”. Csakhogy ilyen házszámot sem a térképeken, sem a kataszteri telekkönyvben nem találtunk. Fábry Károly közli egy listában (1124., új számozás szerint 35.), de ennek nem volt Reiner nevű tulajdonosa. A szomszédos, Vas (ma: Gyóni Géza) utca – Gyóni Géza (ma: Knézich Károly)6 utcák azonban közrefogtak egy 1122. (újabban 33.) házszámot, amelyhez Fábry említ Reiner nevű tulajdonost, és egy nagy, U-alakú, befelé nyíló épületről van szó.7
Egy korábban idézett budapesti hirdetés szerint a Reisz és Porjesz lerakata a Vas utcán feküdt, ami ebben az összefüggésben már nem tűnik elírásnak. Akárhol is helyezkedett el pontosan az említett Reiner-ház, mindenképpen a mai Gyóni Géza utca – Andrássy út torkolatának közelében keresendő. Aztán 1905. november 21-én bejegyezték, hogy ezt a kereskedést beszüntette, és helyette bútorkereskedést folytatott.
A műbútorgyár eközben tovább működött. 1906-ban Porjesz Mihály továbbra is ügyvezető igazgató volt. A lapok azonban azt írták, a csabai gyár válságban szenved. Több igazgatósági tag is lemondott, az elnök dr. Egyedi Artúr lett. Mégis 160 munkást foglalkoztatott, egy 120 lóerős gőzgéppel dolgozott és 12 famegmunkáló géppel. Ekkor még részletes statisztikákat közölt a „Mihók-féle Magyar Compass”, ebből tudható meg, hogy az azévi tiszta nyeresége 23,949 korona volt, az előző évhez képest alig valamicskét nőtt, amiből osztalékokra és jutalékokra relatíve nagyon kis összeg jutott.
1907-ben ennél is gyengébb mutatókat produkált. Az 1905 — 1906-ra jutó osztalék 10 korona (1906-os értéken számolva ez ma 20,460 forint) volt, és ez túlságosan is szerénynek mondható egy olyan cégtől, amely 10 év alatt megtízszerezte az áruforgalmát, és az éves gyártási képessége papír szerint elérte a 200 ezer korona értékű árut. Porjesz 1906-ban meg is vált ügyvezetői állásától. Levelet írt a „Békésmegyei Közlöny” számára, melyet teljes egészében leközölt a lap. Ebben elismerte felelősségét, miszerint a bútorgyár ügye megfeneklett, de hozzátette, nem egyedül csak ő volt ennek oka. Megemlítette még a céggel szemben támasztott túlzott elvárásokat, az ipari vállalkozások iránti közönyt, sőt rosszindulatot, az együttműködés hiányában fellépő ellenségeskedést, illetve más egyéb, meg nem nevezett okokat. Az igazgatósági grémiumból nem távozott, de fellélegzett, mint írta, hogy más valakinek adhatja át a vezetést.
Ugyanezen év decemberében tartotta meg a Magyar Műbútorgyár a rendes évi közgyűlését, és ekkor még nyugodt volt a hangulat, mert úgy volt, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 300 ezer koronás kölcsönt folyósít a hatalmas bajban levő részvénytársaságnak. Emellett rámutatnak a tetemes hiányra, ugyanitt megerősítést kapunk arra, miszerint még egy budapesti telephelyet is működtetett a cég: „Kerényi Soma azt kérdi, miképpen történhetett az, hogy a budapesti telep 14000 korona veszteséggel fejezte be működését? Egyedy igazgató felvilágosításul azt feleli a kérdésre, hogy Budapesten, nemcsak iroda, hanem telep is volt.” Ennek pontos címét nem ismerjük, de világos, hogy a fióktelepek sem produkáltak nyereséget. Ugyanitt feltették a kérdést: miért kellett távoznia Porjesznek a cég éléről? Az aktuális elnök azt válaszolta: „… hogy a részvényesek és a vállalat érdekei kívánták Porjesz távozását.” A cég ekkor 180 munkást foglalkoztatott.
A részvénytársaság veszteségesen működött, nem volt elég országos és nemzetközi bizalma a cégnek ahhoz, hogy nagy megrendeléseket kapjon, illetve tőkét injektáljanak bele, akár vármegyei tőkések, így végül saját alaptőkéje kifulladt. Egészen Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterig és Wekerle Sándor pénzügyminiszterig jutott az ügy, utóbbi megígérte, hogy közbenjár a gyár fennmaradása érdekében, de nem történt semmi. A részvénytársaság 1907-ben jelentett fizetésképtelenséget, 1907. december 12-én pedig kimondták felszámolását. A felszámolók között volt Porjesz Mihály is.
A „Békésmegyei Közlöny” névtelenségben maradt cikkírója a csődért és minden veszteségért Porjesz Mihályt tette felelőssé. Azt írta, kevés szaktudással került a vállalat élére, magas fizetésért igazgatta a részvénytársaságot, de csak veszteséget termelt neki. Árlejtésnél jóval a piaci ár alatti ajánlatot tett, hogy a csabai cégnek így szerezzen piacot, megrendelőket, ám kis munkák voltak ezek, s a szállítás is több költségbe került. A „Békés” című lapban 1908 folyamán már nem csak az árleszállított bútorokat, de magát a gyártelepet is mindenestől eladásra vagy bérbe kínálták.
Fentebb bemutattuk, hogy maguk a társaság vezetői is elismerték, hogy nem volt meg a hazai bizalom a cég iránt, túlértékelték a képességeit, arról nem is beszélve, hogy Reisz Miksa ugyanúgy cégalapító és cégtárs volt, viszont az ő felelősségéről, szerepéről egy szót sem ejtett soha senki. Itt mutatkozik meg az, hogy mindezek mellett egyéni képességek is szükségeltetnek egy cég vezetéséhez, és hogy az országos és nemzetközi gazdasági helyzet is ugyanúgy hatással van annak működésére. Valójában sokkal összetettebb egy ilyen út áttekintése, mint hogy kimondjuk, valakinek a hibájából alakultak így a dolgok. A személyi felelősség kérdése azonban vitathatatlan. Magának a Reisz és Porjesz cégnek megszüntető cégbejegyzése 1911. március 4-én kelt, a társaságot felszámolták.

Sorsok és fizetésképtelenségek

Mindkét egykori cégtárs új életet kezdett, csak míg az egyik Békéscsabán maradt, és szakmai sikereket élt meg, addig a másik elköltözött, és rövid úton ismét tönkrement. Ez utóbbi volt Porjesz Mihály. 1906-ban a fővárosi lapok hasábjain cikkeztek róla. Az akkor egy éve elkészült új tőzsdepalota (Áru- és Értéktőzsde /börze/) épületében8 elegáns kávéház működött. Ennek a kávéháznak Upor József volt a tulajdonosa. Upor feljelentést tett a rendőrségen, miután a saját kávéházában az akkor még műbútorgyári igazgató, Porjesz és Menyhért Miklós fővárosi tanár a személyzet előtt okmánysikkasztónak és csirkefogónak nevezték. Az ügyészség pénzbüntetést rótt ki a két férfire.
Porjesz Mihály 1906-ban Budapestre költözött, és lakberendezési áruházat nyitott. Asztalos és kárpitozott bútorokat, szőnyegeket, csillárokat lehetett nála venni, kávéházak és szállodák belső kiképzésével foglalkozott. Majdnem szó szerint ugyanazt a hirdetést olvashatjuk, mint korábban a csabai társas cég esetében. Az 1907. évben megszámlálhatatlan fővárosi lapban tette közzé ezt a hirdetést, és egész év folyamán olvasható volt, mintha minden pénzét arra költötte volna még az üzletnyitás mellett, hogy felhajtsa a vevőket ilyen módon.

Porjesz hirdetések

(Porjesz Mihály 1907-ben megjelentetett reklámhirdetései budapesti lapban. (Arcanum))
Hogy eredetileg hol nyitotta meg ezt a bútorraktárat, nem tudjuk pontosan. A cégjegyzékek szerint a VI. kerületben volt, majd 1906-ban a VIII. kerületbe költöztette. Itt aztán a Rökk Szilárd utca 32. és a József körút 35. szám voltak megadva, mint elérhetőségek, telefonszámmal. Az első cím mai közterületi megfelelője a Rökk Szilárd u. 6. szám alatti ingatlan. A József körút 35. szám ma is ezt a címet viseli, s az 1897-ben épült, neoreneszánsz stílusú épületet gróf Nádasdy Ferenc építtette, első lakói orvosok, politikusok voltak. Ettől az elegáns környezettől remélhette esetleg Porjesz, hogy rendkívül alacsony áraival, körülvéve dúsgazdag emberekkel elég megrendelőt szedhet össze rövid idő alatt, remélve, hogy cégét azokban a lapokban hirdeti, amiket ezek az emberek olvassák.
1907-ben újabb címet látunk a hirdetésekben: Lipót körút 3. Ez ma a lipótvárosi (V. kerület) Szent István körút, a Nagykörút kezdeti szakasza,9 a konkrét cím a georeferált 1895-ből származó térkép alapján a Szent István körút 5. házszámot viseli. Ez a csodálatos, 4 emeletes épület egy, Weisz Izidor által, 1901-ben építtetett belvárosi bérpalota, amelyet Heidelberg Sándor és Dávid Jónás tervezett. Ebben működött a Luxor Kávéház, 1997 óta a Kieselbach Galéria székhelye, Radnóti Miklós pedig 12 évig élt ebben az épületben.
Porjesz Mihály és felesége a IV. kerület, Kígyó tér 6. szám alatti lakásban élt 1907 — 1908 folyamán. A közterületi elnevezés 1903 — 1914 között létezett, azóta ezt Ferenciek terének hívják, és az eredeti név csak a Veres Pálné utca torkolatától a szemközti templomig tartott. Az egykori házszámozásokat rejtő térképről azonban nem olvasható le, hol volt a 6. házszám, az viszont tény, hogy elegáns, középpolgári környéket takart.
Ez volt az utolsó cím, ahol ez a Porjesz-féle bútorgyár elérhető volt. 1907 októberében 65 ezer korona adóssággal cégéről fizetésképtelenséget jelentett a bécsi hitelezői védegylet. 1907 év végén pert indított ellene Fábry Károly békéscsabai ügyvéd, mert Porjesznek jelentős tartozása volt felé, de nem fizette meg és nem is volt rá képes.10 Ezért a fővárosi bíróság végrehajtást ítélt meg Porjesz ellen, és a birtokában levő ingóságokat lefoglalta, majd 1908 júliusában ezeket árverésre bocsátotta, hogy a tartozást ebből egyenlítse ki.
Minden, ez után következő elszórt adat teljes bizonyossággal nem köthető hozzá. A Központi Értesítőben olvasható egy érdekes, 1937-ből való információ, miszerint megalakult a Magyar Bútorkészítők Kiviteli Szövetkezete, az igazgatóság akkor két tagból állt: Dankó Jenő asztalosmesterből és Porjesz Mihály bútorgyáros, budapesti lakosból. Halálának dátuma nem ismert.

Békéscsbai műbótorgyár

(Az Andrássy út – Jókai utca kereszteződésében állt egykori sarki épület (1970-80-as évek?). Ennek a helyén állt az eredeti Porjesz-féle ház, a Reisz és Porjesz-féle bútorgyár, és az 1901-ben történt nagy tűzeset után épülhetett oda a sarki épület, ami előtt a kordont látjuk. Ezt alakíttathatta át 1924-ben Reisz Miksa, hogy még impozánsabb bemutatóterme legyen. A helyén ma a Csaba Center áll. (Csabai Mérleg))
Reisz Miksa egykori társánál sokkal jobban „menedzselte” saját üzleti tevékenységét. Olyan, új céget alapított, amelyet folyamatosan bővítve, és fióktelepeket nyitva még évtizedekig a bútorgyártás és kereskedelem terén tevékenykedett. A gyulai törvényszéken 1905. november 21-én kelt bejegyző határozatban rögzítették, hogy Reisz Miksa inkább mégsem műszaki, hanem bútorkereskedést kíván folytatni. 1907. július 9-én törölték az egyéni cégek listájáról, és átvezették a társas közkereseti cégek sorába. 1907. július 29-től tagjai Reisz Miksa bútorkereskedő, bútorgyáros, valamint Reisz Sándor bútorkereskedő, békéscsabai lakosok.11 Majd pár hónapra rá, október 20-án felvezetésre került, miszerint ebből a cégből Reisz Miksa kilépett, s helyette Reisz József lépett be a társaságba. 1910. november 24-én egy nagyváradi fióktelep került bejegyzésre,12 majd később egy brassói fióktelep. 1913 után, és 1920 előtt – jószerével az I. világháború és a román megszállás időszakából – semmilyen hirdetésben nem jelent meg a Reisz Miksa cég. Attól függetlenül, hogy Reisz József és Sándor voltak a cégjegyzésre jogosultak, Reisz Miksa foglalkozhatott a céget érintő más ügyekkel.13
A Reisz Miksa 1905-ben alakult bútorkereskedelmi cég székhelyét illetően ismerős békéscsabai hellyel fogunk találkozni. Egyfelől az első reklámhirdetései is erre utalnak: telefonszáma a megyei 20 volt, azonos a korábbi Reisz és Porjesz cég számával. Majd későbbi hirdetéseiben szerepel a cím: Vasút utca 1155. és 1156. házszám.14 Ezek az ingatlanok korábban Porjesz Mihály tulajdonában voltak, tehát 1905 előtt valamikor vagy megvette ezeket tőle Reisz, vagy ingatlan-átruházás történt. Hirdetése szerint saját készítésű fa- és kárpitozott bútorokat kínált, rajzoló-, műasztalos- és díszítőműhellyel is rendelkezett, hogy a kifinomult polgári ízlésnek megfelelő, akár vas- és rézbútorokat is kínálhasson. 1907-ben a békéscsabai tulipánszövetség által a Vigadóban (színház) rendezett bazáron a gyárban készült bútorok is szerepeltek.

Bútorgyár hirdetés

(Reisz Miksa reklámhirdetései az aradi „Tribuna” című lapban, 1910-ből és 1912-ből. A Nagyváradi fióktelepe helyére vonatkozó értékes információkat közölnek. (Arcanum; Biblioteca Judeţeană Alexandru D. Xenopol Arad – Biblioteca Digitală))
A nagyváradi fióktelep cégbejegyzése szerepel a „Központi Értesítő” -ben, de a pontos cím – mint minden esetben – nem található meg. A fióktelepek helyét a reklámhirdetések mondják meg, és ezeket, illetve a régi térképeket felhasználva állapíthatjuk meg – amennyire forrásaink engedik -, hogy ezek a lerakatok hol helyezkedtek el pontosan. A bútorgyár váradi fióktelepeire vonatkozó hirdetéseket az egykori aradi román nyelvű lapban, a „Tribuna Poporului” -ban (újabban csak „Tribuna”) olvashatjuk, melyeket Reisz Miksa bútorgyáros („Fabrică de Mobile”) tett közzé, kezdetben igen egyszerű szöveggel („Mobile bune…”, azaz „Jó bútorok…”).
Az 1910-ből származó első hirdetésekben a Sas utca 7. szám olvasható. Ez Nagyvárad egyik legismertebb, ma is sokszor újabb nevén, Kossuth Lajos utcának hívott közterülete, amelyet ma románul Str. Independenţei-nek hívnak. (Régi nevéről kapta megnevezését a Fekete Sas-palota is, amely itt áll.) A Sas/Kossuth u. 7. szám alatti épület már nem áll, ugyanis a hozzá közeli neológ izraelita templom mellett terült el, amely épületek (legalább 10) pedig attól balra álltak, egészen a Szent László hídig, egytől egyik lebontásra kerültek térrendezés és földalatti parkolók építése miatt. A 7. szám szemben állt a Fekete Sas-palotától balra elhelyezkedő egykori banképülettel, amely Mende Valér munkássága révén nyerte el mai képét.15

Reisz Miksa hirdetések

(Reisz Miksa reklámhirdetései a brassói telephelyeket illetően. (Gazeta Transilvaniei. 1912. augusztus 3.; Székely Nemzet. 1912. augusztus 31.; GT. 1912. november 7.; SzN. 1913. január 4.) (Arcanum; Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga” Cluj-Napoca – Biblioteca Digitală BCU Cluj))
1912-ben átkerült egy másik helyre a lerakat, hirdetéseiből kiderül a pontos cím: Rákóczi út 14., „az Apollo-palota mentén” („lângă «Apollo»”), telefonszám a 904. volt. Az Apollo-palota ma is az egyik legszebb épülete Nagyváradnak, amely a Calea Republici (régi nevén II. Rákóczi Ferenc út, korábban Fő utca) és a Strada Mihai Eminescu (régi nevén Szaniszló utca) kereszteződésében áll. Maga az épület jelenleg a Cal. Republici Nr. 12. számot viseli, egy 1890-ben készült régi térkép szerint a telekhez tartozó házszám a 797. volt. Azonos oldalon vele, tovább haladva az akkori nevén Fő utcán, következtek a 798., majd a 799. házszámok.
Az aktuális térképek ugyanígy két épülettel arrébb, az Apollo-palota oldalára teszik a mai 14-gyel jelölt házszámot. A házszámozás 1890-hez képest változott, de a számozás logikája ugyanaz maradt. Ezért jelenthetjük ki nagy bizonyossággal, hogy a mai 14. házszám jelölhette az egykori Reisz Miksa-féle nagyváradi bútor-fióktelepet. Az épületről mindössze annyit tudunk, hogy Karguly-háznak nevezték, 1899-ben már biztosan állt, és a Hügel-féle könyvkereskedés, később a Láng József-féle nyomda működött benne.16
A brassói román nyelvű lap, a „Gazeta Transilvaniei” egy 1912-ben kiadott számában ugyancsak megtaláljuk Reisz Miksa reklámhirdetését. A román nyelvű szövegben kínált szolgáltatások megegyeznek a magyar nyelvűvel. Kiegészíti azzal az eddig ismert információkat, hogy Békéscsaba és Nagyvárad mellett Brassót is megnevezi, mint ahol fióktelepe működött a bútorgyárnak. Augusztusban ezt írta a lap: „Ideiglenesen Hosszú u. 33.” (Strada Lungă 33.). Ezt az utcát ma is így hívják, s a jelenlegi házszámozás szerint (a körforgalomtól északra) valahol a közterület déli részén keresendő, a Mijloc utca elágazása előtt.
Egy későbbi hirdetésben olvashatjuk a már nem ideiglenes lerakat-címet: Strada Vamei 32., telefonszáma 513. volt. A magyarul Vám utcának hangzó név azonban nem azonos a magyar elnevezéssel, a közterületet a hirdetés keltének évben Kolostor utcának, németül Klostergassénak nevezték. 1991 óta Str. Mureşenilor az érvényben lévő közterületi elnevezés, és a „fekete templom” meg a Fehér-torony tőszomszédságában, a középkori városközpont mellett húzódik. Egykori északi bejáratát a Klastrom utcai kapu (románul Poarta Vămii vagy Vám-kapu) jelölte (a helyén van a körforgalom), délről a Városháza és az előtte elterülő Piactér határolta. Ez a közterület számított a település legfőbb kereskedőutcájának, azonban – kevés információink okán – ennél pontosabban nem tudjuk behatárolni, pontosan hol volt a Reisz-féle lerakat.
1926-ból való hirdetése szerint a fővárosban is rendelkezett képviselettel, de kizárólag viszonteladók részére. Ennek címe VIII. Wesselényi u. 4. volt. Az utcaelnevezés és a házszámozás is ugyanaz ma is, a századfordulót követően számos izraelita telepedett itt meg, és nem más van vele szemben, mint a Dohány utcai zsinagóga. Az egykori eklektikus stílusú bérpalotában ma szálloda működik.
Békéscsabára visszatérve a Reisz Miksa Bútorgyár az Andrássy út 41. szám alatt helyezkedett el újabb kori számozás szerint. A helyrajzi számok tekintetében: 2374/3., 2374/4. (házszám: Andrássy út 43.). Itt volt a ház, az udvar, valamint az ipari hely. Ebben az épületben volt 4 üzlethelyiség, ipari gépekkel, felszerelésekkel. A 2374/5. és 2374/6. hrsz. (házszám: Andrássy út 41.) alatt ház, udvar és ehhez tartozó ipari műhely állt, amelyben szintén voltak ipari gépek, illetve 2 üzlethelyiség. Ez az Andrássy út – Jókai utca kereszteződésében állt, a hely megegyezik a régi Reisz és Porjesz-féle cég telephelyével és az egykori Porjesz-féle házéval.17
1920-ban érdekes együttműködésről írtak a csabai lapok, amely szerint Kolozsvári Sándor iparművész, Budapesten iparművészeti akadémiát végzett fiatalember Békéscsabát választotta otthonának, mert a felesége idevalósi volt. Itt élt és dolgozott, és gyermekjátékokat tervezett. Ezek a tervek megtetszettek Reisznek, aki a híradás szerint játékáru gyártásra is be kívánt rendezkedni. Az együttműködésből nem ismert, milyen végeredmények születtek, de tény, hogy a Tevan nyomdának művészeti munkatársa volt Kolozsvári és számos olyan kiadvány látott napvilágot, melyet az ő fametszetei díszítettek.

Magyar Műbótorgyár Rt.
1920. március 14-én a Reisz Miksa Bútorgyár részvénytársasággá alakult, melynek cégbejegyzése május 27-én történt meg. A cégvezetők – 6 fő – kizárólag Reisz vezetéknévvel rendelkeztek, és Reisz Miksa neve áll az első helyen közülük. A cég profilja azonos volt a műbútorgyáréval, alaptőkéjét 1 millió koronában állapították meg, ami mai értéken 18,4 millió forintot ér körülbelül.18 A céget 25 évre alapították, a korábbi Reisz Miksa-féle bútorgyári céget, melynek eddig vizsgáltuk telephelyeit, megszüntették (de az újnak megmaradt a nagyváradi telephelye).
1921-ben a társaság alaptőkéjét 2 millió, 1922-ben 4 millió koronára, 1923-ban 8 millióra, 1924-ben 50 millióra emelték. Ezek az értékek azonban nem arra utalnak, hogy a gyár hihetetlen sikereket ért el, hanem az inflációra. Miután 1926-ban pénznemváltás történt, újra felértékelték a társaság alaptőkéjét, és azt 100 ezer pengőre hozták ki. 1928-ból vannak részletes kimutatások, melynek értelmében igen kis nyereséggel zárta az előző évet. 1929-ben ez tovább csökkent, s ebben az évben sújtotta a világot a nagy gazdasági válság. Ezt követően még szerepelt a cégbejegyzésekben, de már nem sokáig.19
1931-ben fizetésképtelenséget jelentett. Okául azt hozták fel, hogy a gyárépületeknek helyet adó ingatlanok, valamint a berendezések értéke lényegesen csökkent, illetve hogy egy nagyváradi cégnél 60 ezer korona veszteség érte. A hitelezőknek 50%-os egyezséget ajánlott. A hitelezők azonban türelmetlenek voltak, így végülis a magánegyezség során 65%-os kifizetésről döntöttek, amelyből 50% az azonnal, vagy legalábbis minél hamarabb fizetendő rész volt. A kezesek Reisz József és Reisz Sándor voltak. 1932-ben a teljes Reisz Miksa bútorgyárra, minden ingó és ingatlan vagyonára kihirdették az árverést. A követelés 120 ezer pengő volt, ami mai értéken közel 140 millió forint. 1933-ban árverés alá kerültek a bútorgyári szerszámok, asztalok, alapanyagok, ingóságok, hogy ebből a lehető legtöbbet visszafizesse üzlettársainak, hitelezőinek. Az eljárást 1935-ben meg is szüntették. 1936. január 25-én a gyulai törvényszéken bejegyezték a Reisz Miksa Bútorgyár Rt. megszűnését.20
Apró epizód, mégis jól mutatja a történet, mely szerint Reisz Miksa szegénynek éppen nem volt szegény, még a válság alatt sem. 1932-ben egy drága briliáns eltűnése borzolta a csabaiak kedélyét. A neológ izraelita templomban ugyanis találtak egy briliánst, azaz egy speciális formára metszett és csiszolt gyémántot, amit gyorsan le is adtak a rendőrségen. Miután híre ment a talált kincsnek, megjelentek a „tulajdonosok”, akik váltig állították, hogy az ő elveszett ékkövüket találták meg. Végül Klein Henrik csabai órás ékszerész vizsgálta meg a tárgyat és a jelentkezők által felmutatott ékszereket, és kiderült, hogy Reisz Miksa tulajdonát képezte az 5-600 pengőre – mai áron felső határon 700 ezer forintra – tartott drágakő.
Még egy gondolattal vagyunk adósak, ez pedig az egykori Reisz és Porjesz Bútorgyár Vasút utca – Dohánydepot utca (ma: Andrássy út – Kazinczy utca) sarkánál feküdt, egykori Karassiay-féle telken épült áruraktárának sorsa. Az egykorú lapok szerint 1901 októberében bejelentette a Reisz és Porjesz cég, miszerint a volt Karassiay-féle telken új, gőzerőre berendezett bútorgyárat épít fel. A konkrét építési terveket nem ismerjük, nem tudjuk, ki tervezte az építményt, és azt sem, hogy pontosan mikor épült. Ádám Gusztáv, egykori békéscsabai főmérnök kézirata annyit tartalmaz, hogy 1905-ben létesült, és a kevés számú megmaradt képeslapok sem adnak több információt. A legkorábbi keltezésű (postázási, de nem nyomtatási dátum) is 1905-ből való.21
Ádám írásából nem derül ki, hogy az 1907-es felszámolás, és/vagy az 1911-es cégmegszüntetés után működött-e valami az épületben, és hogy az mi volt. Az biztos, hogy a Rokka Kötszövőgyár Rt. textilipari gépeket vásárolt Szegedről, a meglevő bútorgyári épületet Quittner Ervin építésszel kibővíttette,22 1920-ra felszerelte és az működött tovább az épületben. Az említett cég a cégbejegyzés szerint 1920-ban alakult és budapesti irodával is rendelkezett. 164 ezer pengő alaptőkével rendelkezett, ami nem csekély érték és budapesti és békéscsabai igazgatósági tagok vegyesen vettek részt a vezetésben.
Ezt az épületet a szocializmus éveiben már mindenki csak Kötöttárugyárnak hívta. Konfekcióruházatot, felsőruházatot készítettek, komplex és jól működő ipari létesítménnyé nőtte ki magát a jelentősen átalakított épületben működő intézmény. A több évtizeden át tartó hanyatlást a 2000-ben indított felszámolási eljárás zárta le. Az üresen álló épület sorsa megpecsételődött, és végül 2012-ben lebontották. Így az egykori, országosan is ismert Reisz és Porjesz Bútorgyárból és a hozzá kötődő építészeti emlékekből semmi sem maradt Békéscsabán, még a keskeny nyomtávú vasút is megszűnt 1971-ben.

(20 A német cégnévrészlet fejezi ki a legjobban: „Kunstmöbel”. Tulajdonképpen mindenféle ipari fafeldolgozást vállalt.
21 Egy későbbi cikk alapján akár arra is következtethetünk, hogy az alapításkor túlbecsülték az anyagi képességeiket a tulajdonosok. Mint írták: „kevés volt a részvénytőke”. Aztán szembesülnie kellett az igazgatóságnak azzal, hogy a költségek csak jönnek, így az igazgatóság tagjai jelentős terheket vállaltak magukra, ezzel párhuzamosan a kiadásokat minimalizálták, hogy az egyenleget minél inkább egyensúlyba hozzák.
22 Ez ma Franciaország nemzeti himnusza, Rouget de Lisle szerzeménye.
23 Az eseményt valószínűleg a szociáldemokrata párt szervezte, mert az ő lapjuk, a Népszava tudósított róla.
24 Ez volt a Reisz Miksa-féle bútortelep, ezt építették újjá a tűzvész után a Csabai Center középső, hengeres épületrésze helyén. A Csabai Műbútorgyár Részvénytársaság raktára, a későbbi Kötöttárugyár épülete a „kaszárnyával szemben”, az Andrássy út – Kazinczy utca sarkánál helyezkedett el. A fenti hirdetésben az első épületet kívánta Reisz bérbe adni. Korábban már kínálták eladásra, és nyíltak is benne üzletek, de valószínűleg csak bérleményként.
25 Ez ma nem kapcsolódik az Andrássy úthoz, mert oda épült a 31 — 33. házszámú épülettömb.
26 A kataszteri telekkönyv viszont 1884-ben nem említ olyan nevű tulajdonost, amilyet Fábry ehhez az időszakhoz.
27 2009-ig ez szolgált a Magyar Televízió székházaként.
28 Van olyan egykorú céggyűjtemény, ahol asztalosok között szerepel a neve és cége.
29 Valószínűleg ő lehetett az egyik hitelezője.
30 Az azonos vezetéknév – körük még bővülni fog – arra enged következtetni, hogy alighanem testvérekről lehet szó.
31 1911. március 4-én a Reisz és Porjesz cég megszüntető bejegyzése rögzítésre került.
32 Életben volt, hiszen a későbbi cégbejegyzésekben is szerepel a neve.
33 A fenti, 1908-ból származó újsághirdetéssel egy lapon szerepel, miszerint a korábban említett, neves Rasofszky-féle csemegeüzlet csődbe ment, és árverésre került a megmaradt árukészlet meg minden berendezési tárgy.
34 Ezt sem tudjuk teljes biztonsággal igazolni, mert a térrendezés óta megváltozott a házszámozás, másik forrás pedig nem nevezi nevén az épületet. Ezért csak feltételezzük, hogy ez lehetett az.
35 Egy cikk (https://www.varad.ro/ujsagpapirbol-epult-szinhaz/; 2022-06-07) arra utal, miszerint a Karguly-házat lebontották, és a ma a helyén látható épület nem azonos az említettel. Említést teszünk róla, de érdemben megerősíteni vagy cáfolni nem áll módunkban, mert sem románul, sem magyarul nem található hozzá több információ a puszta névnél.
36 Ádám Gusztáv városi főmérnök 1930-ban azt írta, hogy a gyártelepet 1924-ben helyreállították és kibővítették.
37 Összehasonlításképpen: ha a Magyar Műbútorgyár Rt. 328 ezer koronás alaptőkéjét mai értékkel ki akarnánk fejezni, akkor az hozzávetőlegesen 679,288,000 forintot érne 1904-es árérték indexszel számolva. A Reisz-féle részvénytársaság inkább tűnik egy kis, családi vállalkozásnak, az 1904-ben alapított pedig egy mamutvállalatnak, amely még ma is jelentős méretűnek mondható.
38 1927-ben és 1928-ban az ő gyárában is volt sztrájk, a munkások magasabb bért követeltek.
39 A magyar gyáripar 1941-ben készült évkönyvében azonban még mindig benne van a Reisz Miksa Bútorgyár Rt., és ugyanúgy 20 a telefonszáma, mint fél évszázaddal korábban.
40 Erről az épületről Dénes Attila (Csabai Házak Blog) írt rendkívül értékes cikket (https://csabaihazak.blog.hu/2011/10/20/mubutorgyar; 2022-06-12) Ebben kifejti, hogy magát a műbútorgyári áruraktárt 1905-ben építették, és a kivitelezők Hugyecz, Kiszely és Áchim László építési vállalkozók voltak. De ennek forráshelyét ő maga nem lábjegyzetelte, mint ahogyan az sem, ahonnan az ő forráshelye sem: Gécs Béla: Csabai bírók – csabai históriák 1717 — 1918. Békéscsaba város megbízásából Typografika Kft., Békéscsaba, 2008. p. 160. Az épület további sorsáról, részletesen: http://bekeswiki.bmk.hu/index.php?title=B%C3%A9k%C3%A9scsabai_K%C3%B6t%C3%B6tt%C3%A1rugy%C3%A1r_(B%C3%A9k%C3%A9scsaba)&oldid=13452 (2022-06-12)
41 Ő tervezte a Szent István téri két katolikus bérpalota épületét is.)

A 3 részes cikksorozatban felhasznált irodalom, térképek és illusztrációk

4307/1933. szám. Reisz Miksa… Budapesti Közlöny. LXVII. évf. 156. sz. (1933. július 13.) p. 3. (Digitalizálva: Arcanum Digitális Tudománytár)
A békéscsabai ipartelepeken foglalkoztatott egyének száma. Békésvármegye Hivatalos Lapja. XXXII. évf. 24. sz. (1929. június 13.) p. 267. (Digitalizálva gyűjteményesen: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1929/?pg=334&layout=s; 2022-06-07)
A békéscsabai műbútorgyár részvénytársaság… Békés. XXXVII. évf. 48. sz. (1905. november 12.) p. 5. (Digitalizálva gyűjteményesen: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_bekes/; 2022-06-12)
A békéscsabai Reisz Miksa bútorgyár fizetésképtelensége. Asztalosmesterek Lapja. XIII. évf. 32. sz. (1931. augusztus 8.) p. 5. (Arcanum)
A csabai ipartestület… Békésmegyei Közlöny (BMK). XXVI. évf. 35. sz. (1899. április 30.) p. 3. (Digitalizálva gyűjteményesen: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_bekesmegyei_kozlony/; 2022-06-12)
A csabai kerekedők egyesülete… BMK. XXX. évf. 84. sz. (1903. október 18.) p. 4.
A csabai tulipán-bazár. BMK. XXXIV. évf. 12. sz. (1907. február 10.) p. 2.
A Fischer és Reisz cégbejegyzése. Központi Értesítő. II. évf. 69. sz. (1877. június 27.) p. 3. (Arcanum)
A gyáripar fejlesztése. BMK. XXX. évf. 91. sz. (1903. november 12.) pp. 2 — 3.
A honvédség kötelékéből elbocsáttattak 1903. évi június hó 1-vel. Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára. XXX. évf. 20. sz. (1903. május 15.) p. 114. (Arcanum))
A kereskedők egyesülete… BMK. XXX. évf. 89. sz. (1903. november 5.) p. 3.
A közigazgatási bizottság ülése. Békés. XXXIII. évf. 42. sz. (1901. október 20.) pp. 1 — 2.
A Legelső B.-Csabai Bútorgyár és Bútorraktár Liebe Ernő cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XIX. évf. 33. sz. (1894. április 26.) p. 670. (Arcanum)
A Liebe Ernő cég reklámhirdetése. BMK. XXV. évf. 75. sz. (1898. szeptember 18.) p. 7.
A Magyar Bútorkészítők Kiviteli Szövetkezete cégbejegyzése. Központi Értesítő. LXII. évf. 4. sz. (1937. január 28.) pp. 71 — 72. (Arcanum)
A magyar iparművészek törzskönyve. Magyar Iparművészet. VI. évf. 3. sz. (1903. május) pp. 153 — 154. Digitalizálva: https://epa.oszk.hu/01000/01059/00033/pdf/1903_03_153-154.pdf (2022-05-27)
A Magyar Iparművészeti Társulat tagjai. Magyar Iparművészet. VI. évf. 6. sz. (1903. november) pp. IX — XL. Digitalizálva: http://epa.oszk.hu/01000/01059/00035/pdf/1903_06_tarsulat.pdf (2022-05-27)
A Magyar Műbútorgyár közgyűlése. BMK. XXXIII. évf. 106. sz. (1906. december 23.) p. 4.
A Magyar Műbútorgyár Rt. hirdetése. Békés. XL. évf. 39. sz. (1908. szeptember 27.) p. 10.
A Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXIX. évf. 25. sz. (1904. március 27.) p. 427. (1904. március 11. 2411. sz. 311/1.) (Arcanum)
A motoros csabai állomásai. BMK. XXX. évf. 43. évf. (1903. május 28.) p. 3.
A műbútorgyár r. t. vezetősége… Békés. XXXVI. évf. 9. sz. (1904. február 28.) p. 6.
A Reiss és Porjesz cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XIX. évf. 34. sz. (1894. április 29.) p. 691. Digitalizálva gyűjteményesen: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/SZTNH_KozpontiErtesito/ (2022-05-30)
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XIX. évf. 34. sz. (1894. április 29.) p. 691. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXVIII. évf. 91. sz. (1903. november 12.) p. 1648. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK XXII. évf. 72. sz. (1895. szeptember 8.) p. 5.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Pester Lloyd. 34. Jahrgang. Nr. 176. (22. Juli 1896.) p. 10. Digitalizálva: https://anno.onb.ac.at/pdfs/ONB_pel_18960722.pdf (2022-05-27)
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK XXIV. évf. 14. sz. (1897. február 18.) p. 9.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK XXIV. évf. 95. sz. (1897. november 28.) p. 7.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK. XXV. évf. 65. sz. (1898. augusztus 14.) p. 7.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. BMK. XXX. évf. 64. sz. (1903. augusztus 9.) p. 5.
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XVI. évf. 149. sz. (1896. május 31.) p. 11. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XVI. évf. 258. sz. (1896. szeptember 19.) p. 16.
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXVI. évf. 17. sz. (1901. február 28.) p. 333. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzés törlés felvezetése. Központi Értesítő. XXVI. évf. 30. sz. (1911. április 13.) p. 882. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég cégbejegyzés törlése. Központi Értesítő. XXXVI. évf. 23. sz. (1911. március 19.) p. 569. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég bajai telephelyének cégbejegyzés módosítás felvezetése. Központi Értesítő. XXVIII. évf. 94. sz. (1903. november 22.) p. 1698. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz cég nagyváradi fióktelepének cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXVI. évf. 35. sz. (1901. május 2.) p. 945. (Arcanum)
A Reisz és Porjesz-féle… Békés. XXXV. évf. 47. sz. (1903.november 22.) p. 4.
A Reisz és Porjesz féle bútorgyár… Békés. XXXVI. évf. 3. sz. (1904. január 17.) p. 5.
A Reisz Miksa Bútorgyár R. T. reklámhirdetése. BMK. LIII. évf. 76. sz. (1926. április 4.) p. 14.
A Reisz Miksa Bútorgyár R. T. reklámhirdetése. BMK. LIII. évf. 87. sz. (1926. április 18.) p. 8.
A Reisz Miksa Bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzése. Központi Értesítő. XLV. évf. 79. sz. (1920. szeptember 30.) p. 1209. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. XXXV. évf. 102. sz. (1910. december 22.) p. 2727. (Arcanum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. XLVII. évf. 51. sz. (1922. december 21.) p. 1122. (Arcanum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. XLVIII. évf. 31. sz. (1923. augusztus 2.) p. 921. (Arcannum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. XLIX. évf. 10. (1924. március 6.) pp. 339 — 340. (Arcanum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. LI. évf. 29. sz. (1926. július 15.) p. 528. (Arcanum)
A Reisz Miksa bútorgyár részvénytársaság cégbejegyzés módosítása. Központi Értesítő. LVI. évf. 49. sz. (1931. december 3.) p. 856. (Arcanum)
A Reisz Miksa cégbejegyzés törlése. Központi Értesítő. II. évf. 69. sz. (1877. június 27.) [p. 1.] (oldalszámozás nélkül) (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzés törlése. Központi Értesítő. XLV. évf. 79. sz. (1920. szeptember 30.) p. 1209. (Arcanum)
A Reisz Miksa cégbejegyzés törlése. Központi Értesítő. LXI. évf. 10. sz. (1936. március 5.) p. 179. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. I. évf. 66. sz. (1876. augusztus 17.) [p. 9.] (p. 466. digitális oldalszámozás; nyomtatásban nem szerepel oldalszám) (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. VII. évf. 62. sz. (1882. augusztus 3.) p. 1. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XI. évf. 6. sz. (1886. január 21.) p. 23. (Arcanum)
A Reisz Miksa cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXIII. évf. 75. sz. (1898. szeptember 15.) p. 1326. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXIX. évf. 72. sz. (1904. szeptember 8.) p. 1372. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXX. évf. 96. sz. (1905. november 30.) p. 1831. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXXII. évf. 68. sz. (1907. augusztus 25.) p. 1638. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXXII. évf. 68. sz. (1907. augusztus 25.) p. 1648. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXXII. évf. 92. sz. (1907. november 17.) p. 2164. (Arcanum)
A Reisz Miksa cég cégbejegyzése. Központi Értesítő. XXXV. évf. 100. sz. (1910. december 15.) p. 2706. (Arcanum)
A segélyalap javára. BMK. XXVIII. évf. 88. sz. (1901. november 3.) p. 4.
A Singer co. varrógép r.-t. reklámhirdetése. BMK. XXIX. évf. 54. sz. (1902. július 6.) p. 10.
A vármegyei közigazgatásból. A Reisz és Porjesz gyár kéménye. BMK. XXVIII. évf. 83. sz. (1901. október 17.) pp. 1 — 2.
Az 1929. évi XXX. t.-c. 9. §-a alapján, a vármegyei igazoló választmány által összeállított legtöbb adót fizető választók névjegyzéke. Békésvármegye Hivatalos Lapja. XXXII. évf. 30. sz. (1929. július 19.) p. 328. (Reisz Miksa, 340. sor)
Az aradi ipar- és kereskedelmi kamara tagjai. Mihók-féle Magyar Compass. 33/2. (1905) p. 23. (Arcanum)
Az izr. nőegylet teaestélye. BMK. XXXI. évf. 19. sz. (1904. március 3.) p. 4.
Az Országos Iparpártoló Szövetség szervezése. Honi Ipar. V. évf. 24. sz. (1904. december 15.) pp. 6 — 8. (Arcanum)
Alapítási tervezet. BMK. XXX. évf. 97. sz. (1903. december 3.) p. 4.
Alispáni jelentés az 1903-ik évi téli rendes közgyűlésre. 305. eln./1903. Nyomtatásban: Békésvármegye Hivatalos Lapja. VI. évf. 51. sz. (1903. december 19.) pp. 395 — 399.
Ádám (Áchim) Gusztáv: Békéscsaba műszaki vonatozása, alkotásai. Digitalizált kézirat. Békéscsaba, 1930. pp. 29-30. (digitális oldalszám) Elektronikusan: https://docplayer.hu/2394258-Adam-achim-gusztav-bekescsaba-muszaki-vonatkozasa-alkotasai.html (2020-07-20)
Árlejtés. Hivatalos Közlemények. II. évf. 15. sz. (1899. április 13.) p. 4. Digitalizálva elérhető (oldal): https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1899/?pg=77&layout=s (2022-06-01)
Árlejtés a törvényszéken. BMK. XXVI. évf. 57. sz. (1899. július 16.) p. 4.
Árverés. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. XLII. évf. 170. sz. (1908. július 26.) p. 7.
Árverés. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. LXVI. évf. 278. évf. (1932. december 8.) p. 6. (Arcanum)
Árverés. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. LXVIII. évf. 203. sz. (1934. szeptember 8.) p. 3. (Arcanum)
Bartos-Elekes Zsombor, Múltidéző utcaneveink. Kolozsvár és Brassó az utóbbi másfélszáz évben. Névtani Értesítő. 43. 2021: 113 — 134. Digitalizálva http://real.mtak.hu/141648/1/8348-ArticleText-36395-1-10-20220331.pdf (2022-06-07)
Belföldi fizetésképtelenségek. Magyar Lloyd. XXVII. évf. 43. sz. (1907. október 20.) p. 1. (Arcanum)
Békéscsabán… Népszava. XXXI. évf. 52. sz. (1903. május 7.) p. 3. (Arcanum)
Békésmegyei iparosok Makón. BMK. XXVIII. évf. 62. sz. (1901. augusztus 4.) pp. 1 — 2.
Bozóky Ildikó, Szent István körút 5. (épület adatlap) Budapest100. Elérhető: https://budapest100.hu/en/house/szent-istvan-korut-5/ (2022-06-11)
Bricht Lipót: A budapesti Kereskedelmi Akadémia története. Alapításától 1895-ig. Singer és Wolfner, Budapest, 1896. Digitalizálva elérhető: http://mek-oszk.uz.ua/15300/15351/15351.pdf (2022-05-25)
Budapesti Cím- és Lakásjegyzék. XIX. évf. 1907. május — 1908. április. Franklin-Társulat, Budapest, [1908.] Porjesz Mihály. p. 830. Digitalizálva elérhető: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPLAKCIMJEGYZEK_19_1907/?pg=0&layout=s (2022-06-02)
Bútorgyár részvénytársaság Csabán. Békés. XXXVI. évf. 7. sz. (1904. február 14.) p. 5.
Cégáthelyezések. Budapest Székesfőváros Közigazgatása az 1906. és 1907. évben. 5. kötet. Budapest Székesfőváros Házinyomdája, 1909. p. 95. (Arcanum)
Cégbejegyzés (Reisz és Porjesz) Központi Értesítő. XXVI. évf. 17. sz. (1901. február 28.) p. 333. (Arcanum)
Csabai és gyulai bútoriparosok a lillafüredi Palota-szálloda versenypályázatán. BMK. LVI. évf. 20. sz. (1929. január 24.) p. 2.
Csabai kereskedők egyesülete közgyűlése. BMK. XXXII. évf. 31. sz. (1905. március 9.) p. 2.
Csabai kereskedők gyűlése. BMK. XXXIII. évf. 21. sz. (rendkívüli kiadás) (1906. március 13.) p. 2.
Csabai riportok. Az iparművészet és a magyaros stílus. BMK. XLVII. évf. 12. sz. (1920. február 8.) p. 2.
Csődön kívüli kényszeregyezség. Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője. LXV. évf. 200. sz. (1931. szeptember 3.) p. 11. (Arcanum)
Danyi Pál, Magyar pénzértékindex – árak és devizák alapján 1754-től. Ártörténet.hu pénz- és ártörténeti szakportál. (2022. február 13.) Elérhető: https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (2022-06-08)
Egy bútorgyár válsága. Békés. XXXVIII. évf. 50. sz. (1906. december 16.) p. 6.
Egy csabai gyár megnagyobbítása. Honi Ipar. IV. évf. 22. sz. (1903. november 15.) pp. 22 — 23. (Arcanum)
Egy értékes briliánskő keresett gazdát a csabai rendőrségen és talált is. BMK. XLX. évf. 144. sz. (1932. július 7.) pp. 1 — 2.
Egy megyei ipartelep válsága. BMK. XXXIII. évf. 102. sz. (1906. december 8.) p. 4.
Egy népszerű intézmény. BMK. XXII. évf. 76. sz. (1895. szeptember 22.) p. 3.
Eljegyzés. BMK. XXVI. évf. 13. sz. (1899. február 12.) p. 4.
Eljegyzések. Békés. XXX. évf. 18. sz. (1898. május 1.) p. 3.
Esküvő. BMK. XXVIII. évf. 1. sz. (1901. január 3.) p. 3.
Esküvők. BMK. XXVI. évf. 41. sz. (1899. május 21.) p. 4.
Esküvők. BMK. XXX. évf. 72. sz. (1903. szeptember 6.) p. 4.
Építőiparosok címtára. Magyar Építőművészet. 5. (1907) 11. sz. (számozatlan oldal) (p. 285. digitálisan) (Arcanum)
F. L., Az ezredévi kiállítás. Mihályfi József (szerk.): A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője. XV. évf. 1 — 39. sz. (1896) pp. 167 — 169. (Arcanum)
Farkas János László, Dr. Révész Sándor Békéscsabáról. Múlt és Jövő. 2007/3. pp. 116 — 124. Digitalizálva szabadon elérhető: https://multesjovo.hu/wp-content/uploads/aitfiles/1/1/116-124farkas_1.pdf (2022-06-02)
Fábry Károly: Csabai élet. (Tallózások Csaba múltjából.) Szerzői kiadás. Baltha János nyomdája, Mezőberény, 1924.
Felszámol a műbútorgyár. BMK. XXXIV. évf. 85. sz. (1907. október 27.) p. 2.
Fikker Károly hirdetése. BMK. LIX. évf. 1. sz. (1932. január 1.) p. 6.
Fizetésképtelen lett a Reisz Miksa Bútorgyár Rt. Esti Kurir. IX. évf. 167. sz. (1931. július 25.) p. 11. (Arcanum)
Fizetésképtelenségek. Pesti Hírlap. XXIX. évf. 252. sz. (1907. október 24.) p. 14. (Arcanum)
Forgó Géza: Lélek István, az Ipartestület elnöke. Makói Életrajzi Füzetek 3. Makó, 1996. Ipari és gazdasági kiállítás Makón. Digitalizálva elérhető: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/003e/003_ipari_gazdasagi_kiallitas.htm (2022-05-25)
Gaul Károly: Bútoriparunk és díszítő iparok az ezredéves országos kiállításon. Edvi Illés Aladár (szerk.): A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. XXXI. évf. VI. sz. (1897) pp. 263 — 276. (p. 269.) (Arcanum)
Gyászhír. Békés. XXXVIII. évf. 9. sz. (1906. március 4.) p. 6.
Helyreigazítás. Magyar Ipar. XXII. évf. 49. sz. (1901. december 8.) p. 1322. (Arcanum)
Hirdetmény. BMK. LIII. évf. 87. sz. (1926. április 18.) p. 8.
Hymen. BMK. XXVI. évf. 35. sz. (1899. április 30.) p. 3.
Ingatlan eladás. (hirdetés) BMK. XXIV. évf. 101. sz. (1897. december 19.) p. 3.
Ipar, közgazdaság. Pártoljuk a hazai ipart! Hazai ipartermékek betűsoros mutatója. Székely Nép. I. évf. 35. sz. (1906. augusztus 10.) pp. 3 — 4. (Arcanum)
Iparkamarai kültagok választása. BMK. XXXII. évf. 34. sz. (1905. március 19.) p. 4.
Iparügyek. Magyar Kereskedők Lapja. XXI. évf. 48. sz. (1901. december 1.) p. 4. (Arcanum)
József körút 35. (épület adatlap) Budapest100. Elérhető: https://budapest100.hu/house/jozsef-korut-35/ (2022-06-11)
Katalin bál. BMK. XXX. évf. 89. sz. (1903. november 5.) p. 4.
Katalin bál. BMK. XXX. évf. 97. sz. (1903. december 3.) p. 3.
Katalin bál az Erzsébet szeretetházra. BMK. XXV. évf. 88. sz. (1898. november 3.) p. 3.
Katalin-bál. BMK. XXIX. évf. 89. sz. (1902. november 6.) p. 3.
Katalin-bál. BMK. XXX. évf. 93. sz. (1903. november 19. P. 4.
Kereskedők egyesülete. BMK. XXX. évf. 83. sz. (1903. október 15.) p. 3.
„Kolostor utcai kapu”, Wikipédia-szócikk. Elérhető: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolostor_utcai_kapu (2022-06-07)
Kolozsvári Sándor (életrajz). Budapest Aukció – https://budapestaukcio.hu/kolozsvary-sandor/festo (2022-06-07)
„latin”, Karácsonyi séta. A csabai kirakatok előtt. BMK. XXXI. évf. 103. sz. (1904. december 22.) p. 7.
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság… Békés. XXXVI. évf. 8. sz. (1904. február 21.) p. 7.
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság (154.) Magyar Compass. 34/2. (1906) Iparos-részvénytársulatok. Faipar a vidéken. p. 202. (Arcanum)
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság (569.) Mihók-féle Magyar Compass 33/2. (1905) Vegyes iparvállalatok, mint részvénytársaságok a vidéken. pp. 376 — 377. (Arcanum)
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság (179.) Mihók-féle Magyar Compass. 35/2. (1907) Iparos-részvénytársulatok. Faipar a vidéken. p. 335. (Arcanum)
Magyar Műbútorgyár Részvénytársaság (205.) Mihók-féle Magyar Compass 36/2. (1908) Iparos-részvénytársulatok, faipar vidéken. p. 355. (Arcanum)
Matlekovits Sándor (szerk.): Magyarország gazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi Ezredéves Kiállítás eredménye. Vol. II. Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság, Budapest, 1898. p. 339. (Arcanum)
Meghívó rendkívüli közgyűlésre. BMK. XLVII. évf. 84. sz. (1920. október 17.) p. 4.
Millenniumi Értesítő. A király kiállítóinknál. Iparügyek. X. évf. 11. sz. (1896. június 1.) p.123. (Arcanum)
Molnár Pálné – Szekeres Béla: Adalékok a békéscsabai munkásmozgalom két világháború közötti történetéhez. In: Kristó Gyula, Székely Lajos (szerk.): Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága, Békéscsaba, 1970. pp. 285 — 307.
Monstre vigalom. BMK. XXVIII. évf. 91. sz. (1901. november 14.) p. 3.
Nagy Magyar Compass (azelőtt Mihók-féle) 1918/9 — 1919/20 XLVI. és XLVII-ik évfolyam. Pénzügyi és kereskedelmi évkönyv. Galánthai Nagy Sándor, Budapest, 1921. Függelék. Békéscsaba (150.) p. 759. (Arcanum)
Nagy tűz Békéscsabán. Magyar Földmívelő. IV. évf. 10. sz. (1901. március 10.) p. 79. (Arcanum)
Nagy tűz Csabán. BMK. XXVIII. évf. 18. sz. (1901. március 3.) p. 3.
Nagyvárad utcái. (Elektronikus gyűjtemény) Elérhető: http://nagyvarad-utcai.hupont.hu/15/nagyvarad-utcanevei-1897-1904-1916-es (2022-06-07)
Nemzeti Szövetség Csabán. BMK. XXVI. évf. 22. sz. (1899. március 16.) p. 2.
Nyilatkozat. BMK. XXVIII. évf. 22. sz. (1901. március 17.) p. 4.
Nyilatkozat. Pesti Hírlap. XXIII. évf. 62. sz. (1901. március 3.) p. 19. (Arcanum)
Párisban kitüntetett békésmegyeiek. Békés. XXXII. évf. 35. sz. (1900. szeptember 2.) p. 3.
Pártos Szilárd (szerk.): A magyar gyáripar évkönyve és címtára. Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, 1941. Reisz Miksa Bútorgyár Rt. p. 598. (Arcanum)
Popovics András: Ilyen is volt Budapest! (személyes blog) Ferenciek tere bejegyzés. Elérhető: http://www.ilyenisvoltbudapest.hu/ilyen-is-volt/otodik-kerulet-belvaros-lipotvaros/item/kigyo-ter-1903-1914-5-kerulet (2022-06-11)
Porjesz Mihály levele a Békésmegyei Közlöny számára. (Közönség köréből). BMK. XXXIII. évf. 67. sz. (1906. augusztus 9.) p. 5.
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XXVII. évf. 107. sz. (1907. május 5.) p. 26. (Arcanum)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Magyar Építőművészet. V. évf. (1907) 9. sz. (oldalszámozás nélkül, borítóoldalon; 169. digitalizált oldalszám, p. 41.?) (Arcanum)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Magyar Színpad. X. évf. 94. sz. (1907. április 6.) p. 1. Digitalizálva: https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_SZIN_MagyarSzinpad_1907_089_118/?pg=48&layout=s (2022-06-02)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Pesti Napló. LVIII. évf. 81. sz. (1907. április 4.) p. 25. (Arcanum)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Vendéglősök Lapja. XXIII. évf. 15. sz. (1907. augusztus 5.) p. 4. Digitalizálva: http://epa.niif.hu/03900/03938/00422/pdf/EPA03938_vendeglosok_lapja_1907_15.pdf (és további találhatok: Arcanum) (2022-06-02)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Világ. X. évf. 25. sz. (1919. január 29.) p. 5. (Arcanum)
Porjesz (Miksa) Mihály születési anyakönyvi bejegyzése. A békéscsabai izraelita hitközség akv-i iktatója. 3. kötet. Születések 1852 — 1877. (ISR 24/3) Geburts-Protokoll. 39. sorszám (p. 134.) Digitalizálva: Family Search.org
„r”, Levél a szerkesztőhöz. Magyarország. VIII. évf. 301. sz. (1901. december 20.) p. 11. (Arcanum)
Rasofszky Miksa reklámhirdetése. BMK. XXV. évf. 80. sz. (1898. október 6.) p. 4.
Reisz és Porjesz cég… Polytechnikai Szemle. VI évf. 1. sz. (1902. január 5.) p. 6. (Arcanum)
Reisz Miksa Bútorgyár R. t. Entresz Ferenc (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1927 — 1929. II. kötet: Vidék. II/A. kötet: Külföld. M. P. C. Kiadóhivatal, Budapest, 1928. Békéscsaba. p. 47. (Arcanum)
Reisz Miksa Bútorgyár R. t. Kallós János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1928— 1929. évre. IV. évf. III — IV. kötet. Ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. Vidék. Pesti Tőzsde, Budapest, 1928. p. 1225. (Arcanum)
Reisz Miksa Bútorgyár R. t. Kallós János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1929— 1930. évre. V. évf. III — IV. kötet. Ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. Vidék. Pesti Tőzsde, Budapest, 1929. p. 1085. (Arcanum)
Reisz Miksa Bútorgyár R. t. Kallós János (szerk.): Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz 1931— 1932. évre. VII. évf. III — IV. kötet. Ipari és kereskedelmi részvénytársaságok. Vidék. Pesti Tőzsde, Budapest, 1931. p. 985. (Arcanum)
Reisz Miksa fióküzletének reklámhirdetése. Tribuna. Anul 14., Nr. 146. (1910. július 13.) p. 8. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXI. évf. 58. sz. (1904. július 17.) p. 8.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXII. évf. 39. sz. (1905. április 6.) p. 7.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXV. évf. 51. sz. (1908. június 25.) p. 6.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXVI. évf. 38. sz. (1909. május 13.) p. 8.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. XXXVII. évf. 41. sz. (1910. május 22.) p. 7.
Reisz Miksa reklámhirdetése. BMK. LXI. évf. 278. sz. (1934. december 9.) p. 7.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Gazeta Transilvaniei. Anul 75. Nr. 171. (1912. augusztus 3.) p. 4. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Gazeta Transilvaniei. Anul LXXV. Nr. 246. (7 (20) Noemvrie 1912.) p. 4. Digitalizálva: https://www.bcucluj.ro/synfilebibdigit/periodice/gazetadetransilvania/1912/BCUCLUJ_FP_P2538_1912_075_0246.pdf (2022-06-07)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Székely Nép. XXX. évf. 93. sz. (1912. augusztus 31.) p. 5. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Székely Nép. XXXI. évf. 1. sz. (1913. január 4.) p. 3. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Tribuna. Anul 14., Nr. 151. (1910. július 18.) p. 16. (Arcanum)
Reisz Miksa reklámhirdetése. Tribuna. Anul XVI. Nr. 11. (14-27. Ianuarie 1912.) p. 9. Digitalizálva: https://digital.bibliotecaarad.ro/files/original/d2cea6c696c09251779f9436e86b135e5990df13.pdf (2022-06-02)
Rokka Kötszövő Rt. Entresz Ferenc (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1927 — 1929. II. kötet: Vidék. II/A. kötet: Külföld. M. P. C. Kiadóhivatal, Budapest, 1928. Békéscsaba. p. 47. (Arcanum)
Sértegetés a kávéházban. Az Ujság. IV. évf. 10. sz. (1906. január 11.) p. 12. (Arcanum)
Spitzer Ferenc… Szarvas vés Vidéke. XV. évf. 5. sz. (1904. január 13.) p. 2. Digitalizálva: https://epa.oszk.hu/01900/01970/00658/pdf/EPA01970_Szarvas_es_videke_1904_005.pdf (2022-05-27)
„Strada Mureșenilor din Brașov”, Wikipédia szócikk. Elérhető: https://ro.wikipedia.org/wiki/Strada_Mure%C8%99enilor_din_Bra%C8%99ov (2022-06-07)
Sz. P., Szemle. Vakulj magyar! Polytechnikai Szemle. V. évf. 34. sz. (1901. december 5.) pp. 271 — 272. (1 — 2.) (Arcanum)
Szakmai fizetésképtelenség. Vállalkozók Lapja. LVI. évf. 33 — 34. sz. (1935. április 24.) p. 13. (Arcanum)
Szalon szekrények. Tervezte: Faragó Ödön. A Reisz és Porjesz által készített darab. Fittler Kamill (szerk.): Magyar Iparművészet. III. évf. (1900) 3. sz. Magyar Iparművészeti Társulat, Budapest. p. 135. (Arcanum)
Szt. P., A magyar ipar kijátszása. Magyarország. VIII. évf. 297. sz. (1901. december 15.) p. 12. (Arcanum)
Tavaszi Hajnal, Nyomdász hírlaptulajdonosok, hírlapíró nyomdatulajdonosok. Várad_ (2015. augusztus 3.) Elérhető: https://www.varad.ro/nyomdasz-hirlaptulajdonosok-hirlapiro-nyomdatulajdonosok/ (2022-06-07)
Tűz a Liebe-gyárban. BMK. XXVIII. évf. 35. sz. (1901. május 2.) p. 4.
Tűz Csabán. Békés. XXXIII. évf. 18. sz. (1901. május 5.) p. 4.
Új gyáripari részvénytársaság. Békés. XXXV. évf. 46. sz. (1903. november 15.) p. 4.
Újabb két fizetésképtelenség. Keleti Újság. XII. évf. 286. sz. (1929. december 14.) p. 8. (Arcanum)
Vármegyei közérdekű hírek. Békésvármegye Hivatalos Lapja. XXX. évf. 37. sz. (1927. szeptember 17.) p. 294. Digitalizálva: https://library.hungaricana.hu/hu/view/BekesVarmegyeHivatalosLapja_1927/?pg=367&layout=s (2022-06-07)
Vihnye fürdő bebútorozása. Selmecbányai Híradó. XIII. évf. 47. sz. (1902. november 23.) p. 3. Digitalizálva: https://epa.oszk.hu/03700/03749/00637/pdf/EPA03749_selmeczbanyai_hirado_1902_47.pdf (2022-05-27)
Wilhelm Mihály reklámhirdetése. BMK. XXVI. évf. 53. sz. (1899. július 2.) p. 4.
ZHJ Architects, A régi és a kortárs építészet találkozása: N68 Hotel. Építészfórum. (2019. augusztus 29.) Elérhető: https://epiteszforum.hu/a-regi-es-a-kortars-epiteszet-talalkozasa-n68-hotel (2022-06-11)
Digitális adatbázisok
Antikfotó.hu – Tuska János magángyűjteménye. Közkincs. http://antikfoto.hu/wp/ (2022-06-10)
Arcanum – Digitális Tudománytár (hozzáférési engedély szükséges, szabadon kereshető): https://adt.arcanum.com/hu/ (2022-06-08)
Arcanum Térképek – https://www.arcanum.com/hu/maps/ (2022-06-08)
Békés – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_bekes/ (2022-06-08)
Békésmegyei Közlöny – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_bekesmegyei_kozlony/ (2022-06-08)
Békésvármegye Hivatalos Lapja – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_BekesVarmegyeHivatalosLapja/ (2022-06-08)
Biblioteca Centrală Universitară „Lucian Blaga” Cluj-Napoca – Biblioteca Digitală BCU Cluj (Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Digitális Könyvtár) /központi keresőoldal/ – https://bcucluj.ro/; /általános, többnyelvű keresőoldal/ – https://dspace.bcucluj.ro/ (2022-06-08)
Biblioteca Judeţeană Alexandru D. Xenopol Arad – Biblioteca Digitală (az aradi Alexandru D. Xenopol Könyvtár digitalizált adatbázisa) /általános kezdőoldal/: https://digital.bibliotecaarad.ro/ (2022-06-08)
EPA (Elektronikus Periodika Archívum – Országos Széchenyi Könyvtár) – https://epa.oszk.hu/ (2022-06-08)
Family Search-org (az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza amerikai szervezete által működtetett, digitalizált anyakönyvi adatbázis; regisztráció szükséges): https://www.familysearch.org/en/ (2022-06-08)
fentről.hu – Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Légifilmtár: http://www.fentrol.hu/hu (2022-06-10)
Hungaricana Térképtár – https://maps.hungaricana.hu/hu/ (2022-06-08)
Központi Értesítő – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/SZTNH_KozpontiErtesito/ (2022-06-08)
Magyar Földmívelő – gyűjteményes folyóirattár: Library Hungaricana – https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_szabolcsszatmarbereg_magyarfoldmuvelo/ (2022-06-08)
Österreichische Nationalbibliothek – ANNO Historische Zeitungen und Zeitschriften (az Osztrák Nemzeti Könyvtár digitalizált adatbázisa): https://anno.onb.ac.at/anno-suche#searchMode=simple&from=1 (2022-06-08)
Arcanum Térképek (korábban: Mapire) szakmai hivatkozási listájának elérése: https://www.arcanum.com/hu/maps/publikaciok/ (2022-06-08)
Hungaricana Közgyűjteményi Portál – https://www.hungaricana.hu/hu/ (2022-06-08)
/Minden régi helyesírási formát az idézett szövegekben, cikkek címeinek megadásakor modernizáltunk, kivéve a személy-, tulajdon- és földrajzi neveket./
Felhasznált térképek
A Habsburg Birodalom XIX. százai kataszteri térképei (több forrásból). Békéscsaba (1884) Digitalizálva (layer): https://maps.arcanum.com/hu/map/cadastral/?layers=here-aerial%2C3%2C4&bbox=2347526.1112048076%2C5889450.664688871%2C2347998.7667351803%2C5889620.25934538 (2022-06-08)
Áchim Gusztáv: Békéscsaba megyei város belterületének átnézeti térképe. (színezett, nyomtatott papírtérkép; 1:10000) Körösvidék R.t. nyomdája, Békéscsaba, 1930. Elérhető: https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/124/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJQSUMiOiBbIllFUyJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkJcdTAwZTlrXHUwMGU5c2NzYWJhIn0 (2022-06-08)
Áchim Gusztáv, Bodó József: Békéscsaba átnézeti térképe. (színezés nélküli, nyomtatott papírtérkép; 1:5760) Békéscsaba, 1911. MNL BéML V B 76 b 11. Elérhető: https://maps.hungaricana.hu/hu/MegyeiTerkepek/506/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJQSUMiOiBbIllFUyJdfSwgInF1ZXJ5IjogIkJcdTAwZTlrXHUwMGU5c2NzYWJhIn0 (2022-06-08)
Budapest közigazgatási térképsorozata (1895) Arcanum Térképek. Layer: https://maps.arcanum.com/hu/map/budapest-1895/?layers=here-aerial%2C97&bbox=2120707.4527725773%2C6024939.612902761%2C2121652.7638333226%2C6025278.802215776 (2022-06-11)
Dritte Landesaufnahme (Franzisco-Josephinische Landesaufnahme) (A Habsburg Birodalom Harmadik Katonai Felmérésének kataszteri térképe; 1869-1887) (Magyarország és Partium; 1872-1884) (1:25000) (HTI B IX a 397 [színes kéziratos szelvények] /A katonai felmérések eredeti kéziratos térképeinek helye és jelzete: (ÖSA Österreichisches Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Kartensammlung. Darin: Erste, Zweite und DritteLandesaufnahme) AT-OeStA/KA KPS KS/ Digitalizálva (layer): https://maps.arcanum.com/hu/map/thirdsurvey25000/?layers=here-aerial%2C129&bbox=2346191.139809813%2C5889291.849075706%2C2349972.384052795%2C5890648.6063277675 (2022-06-08)
Dilewski Leó, Koffron Ignácz, Tanák Ferenz et al.: Békéscsaba adóközség Gerendás, Szt. Miklós és Vandhát pusztákkal birtokrészleti jegyzőkönyv. (kézirat; felvéve a helyszínen) 1883 — 1884. MNL OL S 79 – No. 192/1. Gyűjteményesen: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20731/ (2022-06-08)
Dylewski Leó, Koffron, Kostiala Imre, Czernil Nándor et al.: Békéscsaba nagyközség felvételi előrajzai. (kéziratos papírtérkép; 1:2880) Békéscsaba, 1883. MNL OL S 79 – No. 192/3. Gyűjteményesen: https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20733/ Reisz és Porjesz: I/2. XXI. 44. szelv. bh. (485.): https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20733/view/?pg=484&bbox=59%2C-3411%2C5776%2C-220; Reisz és Porjesz: I/3. XXI. 44. szelv. bh. (487.): https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/20733/view/?pg=486&bbox=-24%2C-3528%2C5693%2C-338 (2022-06-08)
sz. n., Brassó várostérképe. (szépiatónusú, nyomtatott papírtérkép) Városi idegenforgalmi nyomda, Brassó, [1890. k.] HTI G I h 31/11. Elérhető: https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/34653/ (2022-06-08)
Vidor Manó: Nagyvárad. Belterületi térkép házszámozásokkal. Kiadta: Berger Sámuel, Nagyvárad, 1890. (Cholnoky Jenő Térképtár, Kolozsvár). Digitális közlés: Sipos Zoltán, Állítsuk vissza a hagyományos magyar utcaneveket. De melyiket? transindex.ro (2010. május 14.) Elektronikus cikk. Elérhető: https://itthon.transindex.ro/?cikk=11531(2022-06-07)
Illusztrációk
(a közlés sorrendjében)
1. Porjesz (Miksa) Mihály születési anyakönyvi bejegyzése. (Békéscsaba, 1869. július 3.) A békéscsabai izraelita hitközség akv-i iktatója. 3. kötet. Születések 1852 — 1877. (ISR 24/3) Geburts-Protokoll. 39. sorszám (p. 134.)
2. A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Békésmegyei Közlöny. XXII. évf. 72. sz. (1895. szeptember 8.) p. 5.
3. A Reisz és Porjesz Bútorgyár reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XVI. évf. 149. sz. (1896. május 31.) p. 11.
4. Az Andrássy út – Jókai utca kereszteződése a Habsburg Birodalom XIX. százai kataszteri térképén. (Békéscsaba, 1884) (Arcanum Térképek, levéltári jelzettel nem jelölt)
Az Andrássy út – Jókai utca kereszteződése Békéscsaba nagyközségi felvételi előrajzán (1883) /I/2. XXI. 44. szelv. bh. (485.)/
5. Békés Csaba. Reisz és Porjesz Bútorgyár. (fekete-fehér képeslap fotója) [1901] Balogh István, PhD: Békéscsabai zsidóság. (weboldal): https://jewish-bekescsaba.com/hu/pictures-of-town/ (2022-06-08)
6. Az Andrássy út – Kazinczy utca kereszteződése a Habsburg Birodalom XIX. százai kataszteri térképén. (Békéscsaba, 1884) (Arcanum Térképek, levéltári jelzettel nem jelölt)
7. Szalonszekrény. Készítette: Reisz és Porjesz. Közli: Fittler Kamill (szerk.): Magyar Iparművészet. 3. évf. (1900) 3. sz. p. 135.
8. Békéscsaba, magyar műbútorgyár r.-t. (utólag színezett képeslap, 1905. k. /post./) Engel Miksáné és Tsa Kiadás. Antikfotó.hu – Tuska János magángyűjteménye. Közkincs. Elérhető: http://antikfoto.hu/_container/_galeriak/bekescsabai_kepeslapok/bekescsaba_andrassy_ut_1905_mubutorgyar_700.jpg (2022-06-10)
9. Porjesz Mihály reklámhirdetése. Magyar Építőművészet. V. évf. (1907) 9. sz. (oldalszámozás nélkül, borítóoldalon; 169. digitalizált oldalszám, p. 41.?)
Porjesz Mihály reklámhirdetése. Budapesti Hírlap. XXVII. évf. 107. sz. (1907. május 5.) p. 26.
10. Az Andrássy út – Jókai utca kereszteződése. (fénykép másodközlése) 1970-es vagy 1980-as évek eleje. Nyomtatásban másodközli: Gécs Béla: Városkép egykor és ma. Csabai Mérleg. XI. évf. 21. sz. (2001. november 22.) p. 12. Digitalizálva: https://behir.hu/web/content/merleg/2001/21/csabai-merleg-2001-21.pdf (2022-06-10)
11. Reisz Miksa reklámhirdetése. Tribuna (Arad) Anul XIV Nr. 151. (1910. július 18.) p. 16.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Tribuna (Arad) Anul XVI. Nr. 46. 26 Februarie (10. Martie) 1912. p. 9.
12. Reisz Miksa reklámhirdetése. Gazeta Transilvaniei (Brassó) Anul LXXV. Nr. 171. (1912. augusztus 3.) p. 4.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Székely Nép. XXX. évf. 93. sz. (1912. augusztus 31.) p. 5.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Gazeta Transilvaniei (Brassó) Anul LXXV. Nr. 246. 7 (20) Noemvrie 1912. p. 4.
Reisz Miksa reklámhirdetése. Székely Nép. XXXI. évf. 1. sz. (1913. január 4.) p. 3.
13. A Rokka textilgyár az 1930-as években. Forrás: Békés vármegye. Szerk.: Márkus György. Budapest, Békésvármegye Monogr. 1936. p. 218. Digitalizálva: BékésWiki (Békés Megyei Könyvtár) (közkincs) http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Rokka_Bekes_vmegye_1936.jpg (2022-06-10)

0
    0
    Gyűjtő-kosár
    A kosár üresVissza az áruházba